Kiss Jenő: Visszapillantás a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karának húsz éves történetére (1923–1943). Pécs 1943. (A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1942–43. tanévi irataiból)

Evangélikusok Lapjában: Egyházunk és a napisajtó. 1927. — A gyakorlati lelkészképzés. 1927. — I elkészavatásumk reformja. 1928. — Lelkószválasztásunik reformja. 1929. — Javaslat a lelkészválasztás szabályozásáról. 1929. — Lelkészképzésünlk és a nyelvek. Számos cikke, értekezése, felolvasása, előadása jelent meg ezeken kívül gyülekezeti és iskolai érttesítőkben, ós egyházi Lapokban. Nevezetesen: az Evangélikus Egyházi és Iskolai Lapban, Evalnigélikus Őrállóban, Harangszóban, Evangelische Glockenben, főképpen pedig az Evangélikus Egyházi Életben, melynek alapítója, felelős szerkesztője és kiadója volt 6 éven keresztül. Részben önállóan, részben folyóiratokban, gyűjteményes művekben és hírlapokban jelentek meg ünnepi és alkalmi beszédéi és prédikációi, egyházii énekeit, vallásos és hazafias költeményei magyar és német nyelven főkénlt! a háború idején és Sopron válságos napjaiban. Kiválik ezek közül a Deutsche Treue, Rákóczi harangja; Kárpáti őrség, Dante és a magyarok. Németre fordította többek között Kozma Andor: A táltos álma című hazafias költeményét. A Budapesti Hírlapban' jelent meg 1924-ben: Augusztus 20-ika keresztyén nemzeti ünnep. 1925-ben: Felesleges-e a négy egyetem? Sajtó alá rendezte a Zsilinszky Mihály szerkesztésében megjelent Magyar "Protestáns Egyháztörténetet, melyben a XVIII. század történetét írta meg. Szerkesztette <és kiadta többekkeli a Protestáns Estéket. A Luther-tó röaság kiadásában megindította Az Egyházunk Nagyjai és a Keresztyén Hithősök című sorozatokat. A soproni evangélikus lyceumi Magyar Társaság története. 1790—1890. Sopron, 1890. — Jézus a világ világossága. Reformáció ünnepi egyházi beszéd. Sopron, 1897. — Két anya harca a XVII. században. Kép a magyar protestantizmus töíténetéből. Pozsony, 1897. — A keresztyén ember gazdagsága. Balassagyarmat, 1900. — Keresztyén imádságos könyv. Balassagyarmat, 1900. — Kis énekeskönyv. Balassagyarmat és Pozsony 1901-től fogva több kiadás. — Z«y Amália bárónő. Egyháztörténeti kép. Budapest, 1902. — Protestáns nemzeti költészet. Budapest, 1904. — Mária és Márta. Egyházi beszéd. Pápa, 1904 A keresztyénség útja. Budapest. 1906. — A rabszolgaság Kora a magyar protestáns egyházban Budapest, 1907. — A te parancsodra levetem a hálót. Egyházi beszéd. Budapest, 1908. — Az élet és nagyság elve a történetírásban. Budapest, 1908. — Két vértanú a XVII. században, Budapest, 1910. — Andrae Ernő. 1825Í— 1910. Egy evangélikus polgár arcképe. Pozsony, 1911. — A magyarság történeti helye a világháborúban. Pozsony, 1915. — Petrőczy István és Révay Erzsébet levelei. 1690—1699. Budapest. 1916, — -Beköszöntő beszéd a magyarországi ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyetemes egyház theologiai akadémiájának évnyitó ünnepén. Pozsony, 1917. — Luther a wormsi gyűlésen. Budapest, 1930. D. Kovács Sándor. önállóan megjelent müvek: