Kiss Jenő: Visszapillantás a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karának húsz éves történetére (1923–1943). Pécs 1943. (A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1942–43. tanévi irataiból)

nemcsak hazánkban van meg. Híres külföldi egyetemek theologiai fakultásain, ahol békében 400—500 volt a hallgatók száma, ma kb. annyi, mint fakultásunkon, sőt itt-ott még kevesebb. Türelemmel át kell vészelnünk ezen a világnézeti harcok folytán az egyház szempontjából terméketlen, sőt káros időket. Iam alios vidimus ventos. Ugyancsak a fakultási jelleg magyarázza meg, hogy külföldről ismételten voltak hallgatóink. Német, dán, svéd, norvég, finn, észt theologusok voltak hosszabb-rövidebb ideig fakultásunkon, nem számítva közéjük az elszakított területekről való hallgatókat. Karunk hallgatói is szép számmal látogatták a külföldi protestáns egyetemeket, részint tanulmányaik 4. évében, részint azok befejezése után. A németországi egyetemeken kívül, ahol az egyházi és Gusztáv Adolf egyleti stipendiumok tették lehetővé a továbbtanulást, a berlini, bécsi Collegium Hungaricum is megnyitotta kapuit egy-két magyar evangélikus theologus, illetve segédlelkész számára. A hallei Délkeleteurópai Egyházismereti Kutatóállomáson is, felváltva a reformátusokkal, működött egyegy magyar evangélikus lelkész, mint a kutatóállomás vezetője. Ezen kívül Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Svájc, sőt Északamerika egyetemein is fordulnak meg hallgatóink részben állami ösztöndíjak segítségével. Főként Európa északi evangélikus népeivel, ezek között a finn testvérnéppel fejlődik ki élénk összeköttetés, jórészt a fakultás által kezdeményezett theologus-csere révén, aminek a mélyen vallásos finn néplélek megismerése folytán áldásos hatása lett kint járt hallgatóinkra. A ma virágzó evangélikus népfőiskolák megalakulása is e kapcsolat következménye. A népfőiskolák felállításának szükségességét azóta a róm. kat. egyház és az állam is elismerte. Az így szövődő kapcsolatok eredményezték, hogy .1937. év nyarán a magyar evangélikus lelkészegyesület meghívására' és rendezésében finn—észt—magyar lelkészi konferenciát tartottak Budapesten, amelyen száznál több külföldi vendég vett részt s amely kiváló alkalmul szolgált egymás vallási felfogásának, nemzeti életének kölcsönös megismerésére, új feladatok és célok kitűzésére és a már eddig is meglevő lelki kapcsolatok megszilárdítására. Az évek során külföldön járt hallgatóink számát száznál többre tehetjük. Ami hallgatóink tanulmányi előmenetelét illeti, az előadások látogatásának kötelező jellege s a főtárgyakból való kollokválási