Grünvalszky Károly: Az evangélikus vallástanítás célja tárgyi szempontból. Budapest [1943.]

kiszámíthatatlan, szélhez hasonló, szabad voltára figyel­meztet bennünket a Léleknek ó- és újtestamentumi neve is, a »ruach« és a »pneuma«, mert mindkettő lelket, lehe­letet és szelet is jelent. 1 5 És erről győz meg bennünket nem utolsó sorban saját tapasztalatunk is. Mindezt pedig azért hangsúlyozzuk, hogy valahogyan ne váljék gőgössé és elbizakodottá sem az egyház, 4 8 sem a vallástanár,» hiszen két ok is vau rá, hogy mindkettő 4 5 Ralf Luther: Neutestamentliches Wörterbuch. Berlin. 1935. 85. 1. 4 C. V. ö. Eduard Thurneysen: Das Wort Gottes und die Kir­che. München, 1927. 4 7 A vallástanárnak, ill. általában a keresztyén személyiség­nek a Szentlélek munkájában való felhasználásával külön is kel­lene foglalkoznunk majd a továbbiakban,mikor az u. n. kegyelmi eszközökről fogunk beszélni. Luther pl. azt mondja: Weil denn die Prediger das Amt, Namen und Ehre haben, dass sie Gottes Mitheîfer sind, soll niemand so gelehrt oder so heilig sein, der die allergeringste Predigt versäumen oder verachten wollte, sintemal er nicht weiss, welche Zeit das Stündlein kommen werdei darin Gott sein Werk an ihm tu durch die Prediger (W. A. 17, II., 179. Paul Althaus: Grundriss der christlichen Leben. 145. 1.). De, amint Kiss György mondja: »A keresztyén személyiség, mint kegyelmi eszköz az evangélikus teológiában nem nyert kellő méltatást, a római katolikus teológia viszont túlzottan érté­kelte. Példa erre a szentek kultusza. Luther maga értékelni tudta ezt a kegyelmi eszközt. A schmalkaldeni cikkekben olvas­suk: »a keresztyének bensőséges beszélgetését és testvéri vi­gasztalását« az evangélium ©gy bizonyos formájának tekintette s az ige és szentségek mellé helyezte. Ez minden esetre azt bizo­nyítja, hogy milyen gazdagnak tartotta a Szentlélek Üristsn mun­kaformáit. Luther e határozott kiállása sem tudta az evangéli­kus teológiában ezt a kegyelmi eszközt polgárjogosítani.« (Lel­kipásztor XVII. évf. 12. sz. 1941. nov. Bizonyságtevés a Szent­lélek Úristenről.) Ezért megelégszünk ennek csak így a sorok között, ill. a lap alján való megem'lítéséviEíl s ezt is akkor tesz­szük, mikor azt fejtegetjük, hogy az egyháznak is, meg a val­lástanárnak is nagyon alázatosnak kell lennie. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom