Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.
MÁSODIK RÉSZ - Magyar Protestáns Egyháztörténet - III. A protestáns vallásszabadság biztosítása
67 így történhetett, hogy a XVIII. század végén az ország minden 10Ö lakosából már csak 9 volt evangélikus vallású. Pedig közben evangélikus németek is telepedtek le hazánkban. Ha elővesszük a térképet, evangélikus többséget csak Turóc, Gömör, Liptó, Zólyom, Békés vármegyékben és Erdélyben találunk. A kicsinyre fogyott evangélikus nép szétszórtan él az országban. Ettől az időtől kezdve vagyunk szórványegyház. III. A protestáns vallásszabadság biztosítása. TIZENHETEDIK HÉT. 16. II. József és II. Lipót. Mária Terézia két fia: II. József és II. Lipót kitörölhetetlen betűkkel jegyezték nevüket a magyar protestánsok történetébe. II. József (1780—1790) felvilágosodott gondolkodású uralkodó volt. Erős róm. kat. meggyőződése ellenére sem tartotta megengedhetőnek, hogy bárkit vallási meggyőződéséért üldözzenek s az üldözéshez felhasználják az állam hatalmát. 1781. április havában a protestánsok közös folyamodást nyújtottak be az uralkodóhoz. Feltárták előtte méltatlanul elszenvedett üldöztetéseiket. II. József nem dobta félre a panasziratot, nem várakozott évekig annak elintézésével, hanem kiadta az ú. n. türelmi rendeletet (1781). A türelmi rendeletben kijelentette, hogy „kártékony minden rendszer, mely erőszakoskodik az emberek lelkiismeretén, viszont a keresztyén kegyességgel együtt járó türelem úgy a vallásnak, mint az államnak nagy hasznot hajt". A türelmi rendelet nagymértékű szabad vallásgyakorlatot biztosított a protestánsoknak. Megengedte, hogv már 100 család alakíthat gyülekezetet, ha erre anyagilag erősnek érzi magát. Megadta a templomi és iskolaépítési jogot, de a templom nem épülhetett az utcára s nem lehetett tornya és harangja. A lelkészek szabadon teljesíthették kötelességüket. A gyülekezetek és egyházi tisztviselők felett a szuperintendensek gyakoroltak felügyeletet. Gyűléseket is szabadon tarthattak és egyházi és iskolai ügyeikről dönthettek. Törvényhozó zsinatot hívhattak egybe, 5*
