Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.

MÁSODIK RÉSZ - Magyar Protestáns Egyháztörténet - II. Küzdelem a protestáns vallásszabadságért

58 Templomokat építtetett és gyülekezeteket alapított. Felállította a gyulafehérvári iskolát s azt gazdag alapítványokkal látta el. Sokra értékelte Isten szolgáinak működését s őket a nemesi, rendbe emelte. Mindennap olvasta a Bibliát és buzgón imádkozott. Gondolkodását és életét híven jellemzi a haláloságyon elmondott bibliai igéje: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Senki sincsen, bizonyára nincsen." Az üldözött protestáns egyházak erőt merítettek Bethlen Gábor példájából és munkájából. TIZENEGYEDIK HÉT. 11. I. Rákóczi György. II. Ferdinánd után ///. Ferdinánd került a magyar trónra, aki alatt folytatódott a protestánsok üldözése. ígérgetésekkel, erővel és erőszakkal áttérítették a földesurakat s a törvény rendelkezése ellenére arra kényszerítették a jobbágyokat, hogy uraik vallását kövessék. Az erősödő zaklatás felkelésre kényszerítette I. Rákóczi György erdélyi fejedelmet. A svédekkel és franciákkal szövetséget kötött s háborút indított III. Ferdinánd ellen. Ez a szabadságharc a Unci békével ért véget, amit 1647-ben iktattak törvénybe. ,4z 1647-i törvény újból biztosította a szabad vallásgyakorlatot. Megadta a protestánsoknak a jogot templomok építésére, harangok és temetők használatára. Megvédelmezte a jobbágyok szabad vallásgyakorlatát a földesurakkal szemben. Védelmébe vette az elüldözött lelkészeket és tanítókat s elrendelte azok visszahelyezését. A törvény ellen vétőket pénzbüntetéssel sújtotta. Kimondta, hogy a vallási sérelmek az országgyűlés elé tartoznak. A protestánsoktól elvett 400 templom közül kilencvenet visszaadatott. Felmentette a protestánsokat a róm. kat. püspökök felügyelete alól. Kimondta azt is, hogy senkit se lehet meggyőződésével ellenkező szertartásra kényszeríteni. A linci békekötés előrevitte a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és kiegészítette a hiányos bécsi békét. I. Rákóczi György a nemzeti műveltség áldozatkész pártolója volt. Templomokat építtetett és gyülekezeteket alapított. Különösen gazdagon gondoskodott a sárospataki iskoláról.