Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.

MÁSODIK RÉSZ - Magyar Protestáns Egyháztörténet - I. A reformáció elterjedése hazánkban

50 Heltai Gáspár Kolozsvár reformátora volt. A lélek ébresztésén kívül nagy szervező munkát is végzett. De munkálkodása azért is fontos, mert nagyon sok könyvet írt a reformáció igazságainak védelmére. Lefordította Luther Márton Kis Kátéját, úgyhogy az első magyar fordítás már 1550-ben megjelent. A lelkészek számára templomi imakönyvet, a hívek számára valláserkölcsi tanítókönyveket írt. De legnagyobb jelentőségű munkája az volt, hogy néhány könyv kivételével lefordította az Ószövetséget és az egész Újszövetséget. Élete utolsó időszakában az unitárius irányhoz csatlakozott. ÖTÖDIK HÉT. 5. Az énekköltő reformátorok. A reformációnak szüksége volt templomi énekekre, hogy az áhítatos lélek énekben is kifejezhesse vallásos érzelmeit. Luther is első feladatának tartotta egy kis énekeskönyv kiadását. Az eddig említett magyar reformátorok is szereztek templomi énekeket, így különösen Sztárai Mihály és Szegedi Kiss István. Teljes énekeskönyvvel azonban Huszár Gál, Bornemisza Péter és Méliusz Juhász Péter ajándékozták meg az egyházat. Huszár Gál a XVI. század közepén működött. Magyaróváron hirdette Isten igéjét s nyomdája segítségével is a reformáció ügyét szolgálta. Később Kassára költözött, de az egri római katolikus püspök tömlöcbe vettette. Börtönéből megszökött és Debrecenbe menekült. Később más helyeken működött, majd Pápán volt református lelkipásztor. Sokat küzdött és szenvedett s mindenütt hű bizonyságtevője volt a reformáció igazságainak. Két énekeskönyve jelent meg, az egyik 164 éneket tartalmaz. Evangélikus templomainkban közel 400 év elmultával is felhangzik Huszár Gál éneke: Látod Isten sziveinket, Tudod erőtlenségünket; Bűnünket számba ne vegyed, Várjuk kegyelmességedet. (Keresztyén Énekeskönyv 287.)