Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.

ELSŐ RÉSZ - Egyetemes Egyháztörténet - III. Az egyházjavítás kora

36 Ferdinánd megsemmisítette a cseh protestánsok vallássza­badságát s hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni. 30,000 család hagyta el akkor hazáját, hogy hitét híven megtarthassa. A háború tovább folyt. A császár kiadta a visszaállítási rendeletet, mely kötelezte a protes­tánsokat arra, hogy az elfoglalt egyházi java­kat a római katolikus egyháznak visszaadják. Kimondotta továbbá, hogy a katolikus rendek hitük elhagyására kény­szeríthetik a protestán­sokat. Ügy látszott, hogy a protestantizmus napja végképpen lealkonyo­dott. A veszélyeztetett val­lásszabadság védelmére Gusztáv Adolf svéd ki­rály fogott fegyvert. Se­rege tizenháromezer em­berből állt, melv később negyvenezerre növeke­dett. Javarésze finnek­Gusztáv Adolf. ből ál)t Ennek a sere g. nek kellett megtörnie a császár seregét. A császár hadvezérei diadalmasan haladtak előre. Magdeburgot is feldúlták s protestáns népét kegyetlenül legyil­kolták. A templomban 53 lefejezett holttest feküdt. Az Elba: hullámai 6440 holttestet sodortak. A győztes sereg tovább vonult Lipcse felé. 1 Gusztáv Adolf azonban Breitenfeldnél legyőzte a császár seregét, utána csakhamar meghódította egész Németországot.. Hódító útján elérkezett a katolikus Münchenbe is s azt hatalmába vette. Mindenki rettegve gondolt arra, hogy a hős vezér bosszút fog állni Magdeburg evangélikus lakosságának kiirtásáért. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom