Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.
ELSŐ RÉSZ - Egyetemes Egyháztörténet - III. Az egyházjavítás kora
34 lett. Prédikációjában tiltakozott az egyház sok helytelen tanítása ellen. Kifogásolta a búcsújárást, a szentek és Mária imádását. Zürichbe (olv. Cürih) került lelkésznek. A városi tanács az ő hatása alatt elhatározta, hogy a Szentírást teszi az egyházi élet alapjává. Megtiltották a szentek életéről szóló prédikációkat s kötelezték a lelkészeket arra, hogy kizárólag Isten igéjéről prédikáljanak. A külső szertartásokat eltörölték, a misét és böjtöt megszüntették. A képeket és ereklyéket kivitték a templomból. Megszüntették a harangozást. Eltörölték a papnőtlenséget. Bevezették az Úrvacsorának két szín alatt való kiszolgáltatását. Zwingli életével is megpecsételte reformátori munkáját: az .egyházjavításért vívott csatában elesett. Kálvin János Franciaországban született (1509). Az anyátlan, gyenge szervezetű gyermek nagy fogékonysággal tanult s már 17 éves korában a párizsi egyetem hallgatója volt. Vallási meggyőződése miatt nem maradhatott Franciaországban. Átment Svájcba és Genfben telepedett le. Genf ekkor már befogadta ugyan a reformációt, de az emberek vonakodtak az evangélium szerint átalakítani életüket. Ügy érezte, hogy a genfiek marasztalásában Isten szól hozzá. Közöttük maradt s az evangélium szerint rendezte be a gyülekezet életét. Tiszta keresztyén életet követelt. Szigorú egyházi fegyelmet alkalmazott. Kötelezte a gyülekezet tagjait, hogy havonként vegyenek Ürvacsorát s az istentiszteletet állandóan látogassák. Bíróságot állított fel az emberek életmódjának ellenőrzésére. A vétkezőket szigorúan büntette. Szigorúsága sokakban elégedetlenséget keltett, de Kálvin elérte célját, Genf evangéliumi életű várossá lett. Kálvin nagy tudós is volt. A reformáció református irányát tovább fejlesztette és kiépítette. 1564-ben halt meg. HUSZONÖTÖDIK HÉT. 25. A vallásháborúk. A régóta készülődő vallásháború 1547-ben kitört. Okot adott erre V. Károly császár, ki a protestáns szövetség fejeit, mint engedetlen lázongókat, birodalmi átokkal sújtotta és fogságba