Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.

ELSŐ RÉSZ - Egyetemes Egyháztörténet - III. Az egyházjavítás kora

29 A Speier városába összehívott birodalmi gyűlés (1529) tétlenségre akarta kényszeríteni a protestánsokat. Kimondotta, hogy a hit dolgában a következő zsinatig semmi sem történhetik. Az evangélikus rendek azonban nem nyugodtak bele ebben a határozatba. Ünnepélyesen tiltakoztak a reformáció erőszakos elnyomása ellen. De egyszersmind ünnepélyesen kijelentették azt, is, hogy az Isten dicsőségét és a lélek üdvösségét illető dolgokban mindenkinek szabadságában áll úgy cselekedni, hogy érte Isten és a saját lelkiismerete előtt a felelősséget vállalhassa. Ezen tiltakozásért neveznek bennünket protestánsoknak. A következő évben a császár Augsburg (Ágosta) városába hívta össze a birodalmi gyűlést. Előzetesen ünnepélyes ígéretet tett, hogy az eretnekeket visszatéríti a római katolikus egyházba s a Krisztuson ejtett gyalázatot megtorolja. A választófejedelem felhívására Luther és munkatársai összeállították az evangélikus egyház hitvallását. A hitvallás 21 cikke arról szól,, hogy mit tanít az evangélikus egyház, 7 pedig arról, hogy a katolikusok tanításából mit nem fogad el. Kezdetben nem akarták megengedni a hitvallás felolvasását. Végül mégis kénytelenek voltak azt felolvastatni. A hitvallás krisztusi igazsága és komoly ünnepélyes hangja még a reformáció ellenségeire is mély hatást Luther szobája Wartburgban, ahol az Üjtestámentumot lefordította.