Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.
4 Az iskolák reformja.
31 vössége. }á A Szentírást minden tanulóhoz egészen közel kell vinni. Ezért a tanítás egyik legfőbb célja: ,,Die heylige schrifft zu üben alls yhr eygen buch." 7ÍI Ehhez pedig meg csak magasabb Studium sem szükséges, mert a Biblia megértéséhez magát a Bibliát tekintette Luther magyarázónak. „Scriptura sacra sui ipsius interpres." Az olyan iskolától pedig, amelyben nem uralkodik a Szentírás, óvja Luther a szülőket, nehogy oda küldjék tanulni gyermekeiket: „Wo aber die heylige schrifft nit regieret, da rad ich furwar niemand, das er sein kind hyn time." 78 * 80 Ennek pedig az az oka, hogy a Biblia nélküli nem keresztyén nevelést Luther igazában nem tekinti nevelésnek. Viszont a Szentírás alapján nevelt keresztyén embert mindennél többre becsüli. „Syntemal eyn recht Christen Mensch besser ist und mehr nutzs vermag denn alle Menschen auf Erden." 81 b) Egy másik reformgondolata Luthernek az oktatás kötelezővé tétele. Luther szerint a felsőbbség kötelessége az, hogyha szükséges, kényszerítse az ellenszegülő szülőket, hogy gyermekeiket iskolába küldjék. Ha tudja kényszeríteni a felsőbbség az alattvalóit arra, hogy adót fizessenek, ha kell erődítéseket, gátakat építsenek, és egyéb munkát végezzenek, mennyivel könnyebben teheti meg azt, hogy mindenkire nézve kötelezővé teszi az iskolai oktatásban való részvételt.. „Ich halt aber, das auch die oberkeit hie schuldig sey die vnter- thanen zu zwingen, jhre kinder zur schulen zu halten. Kan sie die vnterhanen zwingen, so da tüchtig da zu sind, das sie müssen speis vnd büchsen tragen, auff die mauren lauffen, vnd anders thun, wenn man kriegen sol, Wie viel mehr kan vnd sol sie hie die vnterthan zwingen, das sie jhre kinder zu Schulen halten." 82 Luthernek ez a több évszázadot megelőző gondolata már csak abból a szempontból is érthető, hogy a reformáció terjesztése szoros összefüggésben volt az írásolvasás elterjedésével, hiszen a Szentírással való személyes kapcsolat csak ennek az útján érhető el. Azért fordította le a Szentírást népe nyelvére Luther, hogy valóban népkönyvvé tegye azt, így az egyszerű ember is kezébe vehesse, s ne legyen elrejtve a latin nyelv, számára érthetetlen, mondatai mögé. c) Az egyoldalú elméleti neveléssel szemben felhívja a figyelmet a munkára. A falusi iskolákban elégnek tart napi egy-két órai elméleti tanulást, s azután a mesterségek elsajátítására kell fordítani az időt, esetleg más munkára, amely az 78 L. W. Clemen I. 416. 70 L. W. Clemen I. 418. 60 L. W. Clemen I. 417. 81 W. A. XV. 30. 82 L. W. Clemen IV. 177.