Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.
4 Az iskolák reformja.
27 iskolát.71 Ezek a rajongók csak az általuk elképzelt Szentlélek vezetésére akarták bízni magukat minden dologban, s kizárólag csak Isten közvetlen — számukra adott — kinyilatkoztatását fogadták el, és minden tudományt, iskolát megvetettek azzal, hogy az mind csak hiú emberi bölcseség. A wittenbergi iskolát Luther barátja és munkatársa, dr. Bugenhagen állíttatta fel újra. Az iskolák reformja annyiban fűződik Lutherhez, amennyiben az általa megadott szempontok szerint szervezték át azokat munkatársai. így a reformációnak egyrészt védenie kellett az iskolát a fellépő rajongással szemben, másrészt pedig újjá kellett szerveznie, az egyházi reformáció szellemének megfelelően. A gyakorlati kivitelt és a megvalósítást nem tekintette Luther feladatának. Ezt átengedte Melanchthonnak, a Praeceptor Ger- maniae-nek, és másoknak a barátai közül. A fontosabb átszervezett iskolák közül néhány jelentősebbet említünk meg. Mag- deburgban a reformáció szellemében működő iskolát 1524-ben a Wittenbergből jövő fiatal tudós, Cruciger Gáspár szervezte át. 1525-ben ezt a példát követte Eisleben, Albrecht mans- feldi gróf révén; Luther Melanchthonnal utazott a megnyitásra Nürnberg gimnáziumának átszervezése ügyében Luther sokat levelezett, s végül is 1526-ban Melanchthon segítségével alakult meg az a nagyszabású új latin iskola, Camerarius, Hes- sus, Michael Roting közreműködésével, amely példaképül szolgált a többi hasonló iskola számára. Általában, ahol az új egyházi rendtartások léptek életbe, ahol befogadták a reformációt, ott az iskolákat is hamarosan újjászervezték a reformáció programmja alapján. A) 1528-ban Luther jóváhagyásával és hozzájárulásával Melanchton szerkesztett iskola-programmot, amelynek alapján a szász földön és máshol is számos iskolát alapítottak vagy újjászerveztek. Ez az irat az: Unterricht der Visitatoren an die Pfarrherrn in Kurfürstentum Sachsen. 1528. Luther műveinek weimari és erlangeni kiadása 74 75 is magában foglalja ezt az iratot s ebből is látható, hogy Luther szelleme és gondolatmenete határozza meg ennek a tartalmát, összeállítója és szerkesztője azonban Melanchthon volt. Luther négy ízben látta el előszóval s így tartalmával azonosította magát.76 Ilyen alapon tárgyaljuk Luther iskolai reformtervei között. a) A tanítás három fokozatban történt. Az első fokozatban a latin nyelv elemeit tanították. Itt gondoskodik arról ez az utasítás, hogy a tanítók ne terheljék meg a gyermekeket 74 Dr. Julius Köstlin: Martin Luther. Sein Leben und seine Schriften. 1875. Elberfeld. I. köt. 75 W. A. XXVI. 236-240.,- E. A. XXIII. 64—70. 76 Keferstein: Martin Luthers pädagogische Schriften und Aeusse rungen, 1888. 269. o.
