Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.

ELŐSZÓ. Könyvem tárgya szigorlati dolgozatom tétele: Canterbury-i Anselmus tanítása Krisztus helyettes elégtételéről. Az azóta eltelt tíz esztendő alatt állandóan foglalkoztatott ez a kérdés, az evangélium központi üzenetének kérdése, külföldi tanulmányutaimon és itthoni szolgálataim közben. Dolgozatom jelenlegi formája többszöri átdolgozás után alakult ki. Ezt nyújtom be a soproni Evangélikus Hittudományi Karnak doktori értekezésként. Nagy hálával tartozom barátaimnak, akik feleségemmel együtt szüntelenül biztattak és ösztökéltek erre a munkára. Amikor meg-megtorpantam a nehézségek előtt, vagy amikor elfáradtam lelkipásztori szolgálatomban és szinte abbahagytam a tudományos kutatást, mindig új kedvet öntöttek belém. Nélkülük — emberileg szólva — sosem fejeztem volna be tanulmányomat. Az irodalmon kívül döntő és felejthetetlen irányítást kaptam személyes érintkezés során a soproni alma mater tanáraitól, továbbá Thurneysen Eduard bázeli, Merz Georg bétheli és Seeberg Erich berlini theológiai professzoroktól, ösztönzéseiket és tanácsaikat e munkámmal hálálom meg. ök vezettek rá a theológiai munka ízére és szépségére, miután nélkülözhetetlensége és döntő fontossága már régóta világosan állott előttem. Különösen azért vagyok hálás irántuk, mert a Szentírás tanítványának igyekeztek nevelni és megismertették velem a reformátoroknak a Szentírásra kalauzoló theológiáját. Alapvető útbaigazításuk nélkül eltévedtem volna a theológiai kérdések nehézségei és útvesztői között. Kéziratomat átnézték, kritikával és termékenyítő megjegyzésekkel segítségemre voltak: Prőhle Károly, Wiczián