Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.
ő maga teremtett".* 0 ) Vájjon mi volt az ember szolgálata? „Isten minden értelmes teremtménytől megköveteli, hogy életével és szavával tántoríthatatlanul ragaszkodjék az igazsághoz és az igaz élethez."* 1 ) A „justitia"-vs\ tartozunk Istennek, azaz „akaratunk helyességével", más szóval: az engedelmességgel. S2 ) „Bizonyos, hogy azért teremtette az értelmes természetet, hogy (Istent, mint) a legjobb jót mindenek jölött szeresse és válassza, még pedig Istenért magáért és semmi másért; továbbá azért, hogy az igazat cselekedje, így gyümölcsül nyerje az Istennel való közösséget és végül üdvözüljön". 33 ) Hozzátartozott ehhez az Istennel való ősi közösséghez az is, hogy Isten szabta meg mindenkinek helyét a mindenség rendjében. Az akarat helyessége abban nyilvánult meg, hogy az első ember önként szolgálta ezt á rendet, Isten szent akaratát. Engedelmességével dicsőítette Isten felséges uralmát. 34 ) Mert „amikor azt akarjuk, amire isten kötelez, akkor adunk neki dicsőséget". 35 ) 30) I, 12. Sch. 19, 27. I, 5. Sch. 9, 1. II, 11. Sch. 48, 38, II, 14. Sch. 51, 27. II, 18. Sch. 62, 20. unius domini servi facti ab illo de nihüo estis. I, 20. Sch. 32, 20. ... 31) I, 9. Sch. 13, 26. 32) justitia sive rectitudo voluntatis. I, 11. Sch. 18, 19; II, 11. Sch. 48, 39. 33) II, 1. Sch. 39. 14. Nihil igitur apertius, quam rationalem creaturam ad hoc esse factum, ut summám essentiam amet super omnia, sicut ipsa est summum bonum. Monol. cap. 68. 34) unaquaeque creatura suum et quasi sibi praeceptum ordinem... servat. I, 15. Sch. 21, 34. rerum ordo. I, 13. Sch. 20, 25. I, 15. Sch. 22, 1. II, 18. Sch. 61, 39. stb. Omnis voluntas rationalis creaturae subiecta debet esse voluntati dei. I, 11. Sch. 18, 17.. 35) I. 15. Sch. 21, 37, Az akarat alárendelése, Isten uralmának elismerése annyi, mint Isten dicsőítése. Hoc est debitum, quod debet angelus et homo deo, quod solvendo nullus peccat, et quod omnis, qui non solvit peccat. Haec est iustitia sive rectitudo voluntatis, quae iustos facit sive rectos corde, id est voluntate. Hic est solus et totus honor, quem debemus Deo, et quem a nobis exigit Deus. í, 11. Sch. 18, 11. Sola namque talis voluntas opera facit placita. deo, cum potest operari; et cum non potest, ipsa sola per se piacit, quia nullum opus sine illa piacet. (Az igazság szerint való élet, az igaz élet (justitia) és a helyes akarat (rectitudo voluntatis) kérdését kitisztálja a Dialógus de Veritate, cap. 12.
