Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.

letec Christusnac tenni az bűnért."

212

) Szenczi Molnár Albert: „Ki az 5 drágalátos vérével minden en bűneimért telljességgel megfizetvén engemet az ördögnec minden hatalmából megszabaditot." Gyakran előfordul: fizetten-fizetett adósságunkról. Abban összegezhetjük elemzésünket, hogy Anselmus tanításában Krisztus elégtételének tartalma az, hogy Isten kiengesztelődött. Úgy szólaltathatjuk meg találóan magyarul hitvallásunknak ezt a fő igazságát, hogy Krisztus megfizette, lerótta bűneink adósságát. Ritschl Albert és követői az elégtétel központi szerepe miatt bélyegezték jogi szelleműnek Anselmus tanítását. Szerintük a jog világa sarkalatos ellentétben van a vallásos és erkölcsi élettel és ezért a jogi színezetű kegyesség miatt támadták a canterbury-i érseket.

213

) Schlatter élesen visszautasítja ezt a támadást. Az erkölcsi tartalmat nélkülöző, pusztán az erőszakra épülő „jog" olyan modern képződmény, amelyet nem szabad beleolvasnunk a doctor magnificus gondolkodásába.

214

) Brunner is reámutat arra, hogy a bibliai gondolkodásban szoros kapcsolat van a hit és a jog között. Isten fölsége és szentsége ellensége a bűnnek és bünteti azt. Ahol megfeledkeznek erről, ott elvész a büntetőjogból az erkölcsi igazság és csak a bosszú és megtorlás, vagy a társadalmi hasznosság érdeke marad meg.

215

) Hermann R. is világosan kidolgozza, hogy az emberi jog csak akkor igazi jog, ha Isten rendjében gyökerezik.

216

) Mivel ilyen szoros kapcsolat van a hit és a jog között, azért lehet és szabad a jogi élet képeivel is szemléltetni Isten dolgait. Az Újszövetségben lépten-nyomon találkozunk ilyenek212) Prédikációk, 1584. 233. 1. Énekeskönyv, 1582. 5. és 16. 1. Bornemiszánál az othodoxia is erősen érződik már, ezért gyakori nála szakkifejezésként az „elégtétel". Lásd Schule k Tibor: Bornemisza Péter, 1939. 210. s köv. 1. Szenczi Molnár Albert: Az kis Catechismus, 1607. 1. 1. 213) Ritschl A. i. m. III, 445. 1. és I, 35. 1. Félreértésnek bélyegzi ezt a modern megítélést már D o r n e r A- Christi. Glaubenslehre II, 595. 1. és Seeberg R. i. m. III. 4. 222. 1. 214) Schlatter A. i. m. 44. 1. 215) Brunner E. i. m. 422. 1. 1. jegyzet. 216) Hermann R. i. cikk 377. 1. Ujabban a reformátori theológia alapján világítja meg a hitnek és megigazításnak a joggal való szoros kapcsolatát Barth Károly. Rechtfertigung und Recht Theol. Studien, 1. füzet, 1938.