Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.
védelmezésnek, amely elhagyja az evangélium fundamentumát és azt véli, hogy dolgát akkor végzi jól, ha közös alapra helyezkedik a világgal. „A balgatagon kereső balgának — bölcsen felél"* 2 ) A balga, a Vulgata stultus-a és insipiens-e alatt, jól jegyezzük meg, a Biblia nabal-ja áll. Ezért nem buta vagy tudatlan emberrel állunk szemben, hanem ellenkezőleg, nagyon is okos emberrel, akinek csak egy hiányzik az istenfélelem. Az ilyen embernek kell „megmutatni értelmesen, hogy menynyire értelmetlenül vetik meg" a keresztyén hitvallást. 93 ) Látni jól látja Anselmus a szakadékot, amely a hit és hitetlenség között tátong, és azt is tudja, hogy senki magától át nem hidalhatja. Ennek ellenére, mégis odafordul a hitetlenekhez és beszédbe bocsátkozik velük. Azt akarja, hogy tudomásuk legyen a kinyilatkoztatás értelméről, azaz észszerüségéről; kénytelenek legyenek belátni, hogy nem a hitnek értelmükkel való összeütközése miatt hitetlenek. Ez az első és az ember számára egyben az utolsó lehetséges lépés: a kinyilatkoztatás tudása és tudomásul vétele. Azt jelenti ez, hogy értelmünkben valamelyes képünk van róla (esse in intellectu). Nem teljes, nem élő ismeret ez, hiszen nem támaszkodik a kegyelem és a hit megtapasztalására. Hiányzik az ismeret megalapozása a kinyilatkoztatás valóságában és ezt a megalapozást senki emberfia nem tudja közölni velük. 94 ) Hiányzik a puszta „tudásból" az igazsággal való találkozás, pedig csak ez töltheti meg az ismeret képét valósággal. Amit ember megtehet, és amit meg is kell tennie, az az, hogy a kinyilatkoztatás összefüggéseit és értelmes alapját a Hitvallás nyomán fejtegeti és szemlélteti. E munka közben azonban Anselmus szívét nagy várakozás hevíti. Bízik abban, hogy maga az igazság megszólal és megbizonyítja 92) insipienti insipienter quaerenti sapienter respondere. De casu diaboli 27. 93) Epist. II, 41; Rá kell vezetni „ad ea, quae irrationabiliter ignorat, rationabiliter proficere. Monol. 1. Sch. 7, 18; ratione qua se (sc. infidelis) defendere nititur, eius error demonstrandus est. Ep. de incarn. 2. Sch. 10, 24; fides nostra contra inpios ratione defendenda est. Epist. II, 41. Az insipiens értelmezéséhez lásd Barth K. i. m. 115. 1 94 ) Videntur mihi huius tam sublimis rei secretum transcendere omnem intellectus aciem humani et idcirco conatum explicandi qualiter hoc sit continendum puto. Monol. 64.
