Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.
7. fejezet. A theológia módszere: credo ut intelligam. Anselmus módszeres elve: credo ut intelligam (hiszek, hogy megismerjek), híres szállóigévé lett, amelyet gyakran emlegetnek a skolasztikával kapcsolatban, sőt még Schleiermacher Glaubenslehre-jének címlapjára is rákerült. Bár sok esetben kérdéses, hogy későbbi használata fedi-e az eredeti értelmet. Böngészni szerető emberek rá szoktak mutatni arra,' hogy hasonló fordulatokkal már Augustinusnál is találkozunk. Az bizonyos, hogy Anselmus világért sem törte magát eredetiség után és azt hitte, hogy teljesen a járt úton halad, az egyházatyák és élükön Augustinus nyomdokaiban. De az is bizonyos, hogy Anselmus szerénysége és alázatossága sem takarhatja el azt a tényt, hogy egészen új utakat tört és eredeti látásokkal gazdagította a theológia történetét. Augustinus is kijelenti, hogy: hiszünk, hogy megismerjünk 69 ) Nála azonban erősen érvényesül az új-plátói szellem. A hit szerinte új, teljesebb megismerési forrás, az értelem mellett, amely mélyebb, rejtett valóságokba ad belátást. Kiegészíti és teljességre juttatja azt, amire az értelem okoskodása által rájön. Anselmusnál viszont jobban háttérbe szorul ez a filozófia és ezért theológiai munkája tárgyilagosabb. 70 ) Mit jelent már69 ) credimus, ut cognoscamus, non cognoscamus, ut credamus de vera rei. 5, 8; 24, 45; De util. ered. 9, 22; 11, 25; De ord. II, 9, 26, in Ioan. Ev. tract. 40, 9. MSL XXXV, 1690. col. Egészen más irányba mutató kijelentései is vannak Augustinusnak: intellige ut credas, crede ut intelligas; ipsum eredére nihil aliud est quam cum assensione cogitare; eredére non possu.nus nisi arnmas rationales haberemus; intellectum valde ama. Serm. 43, 4. idézve A11 e r s i. m. 577. 1. 70) Neque enim quaero intelligere, ut credam, sed credo, ut intelligam. Nam et hoc credo: quia, nisi credidero, non intelligam. Prosl. 1. Sch. 11, 10.
