Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.
mátori theológia tudott ígeszerűen véglegesen tisztázni. Helyes belátásait sem tudta olyan élesen megfogalmazni; missziói szándéka ellenére a tévtanítás veszélye olyan távolinak tűnt fel előtte, hogy nem tudta útját vágni a skolasztikus rendszernek, a nem összetartozók egységbefoglalásának. Anselmus theológiai célkitűzése: mélyebb megismerést keres a hivő (fides quaerens intellectum) tág és általános, önmagában véve különféleképpen értelmezhető. írásaiban ugyan világosan értelmezi és magyarázza felfogását, de munkássága alig hatott. Inkább az a puszta tény szerezte meg számára a „skolasztika atyja" elnevezést, hogy az értelmet felhasználta a hit tartalmának mélyebb megismerésére. Sok összekötő szál ellenére nagy közbevetés választja el őt a skolasztikától. Aristoteles filozófiájának bevonulása döntő és végzetes fordulat volt. fi7 ) Kialakul az iskolás tanrendszer, amely határozottan megkülönbözteti a theológiát a filozófiától, de csak azért, hogy azután magasabb egységbe forrassza össze. A reformáció voltaképpen a theológia szabadságharca volt. A filozófia a maga helyére került és a theológia is újjáformálódott. Ez az ígéretes fordulat azonban megakadt, amikor Melanchthon és az orthodoxia újra kaput tártak a stagirita bölcs szelleme előtt. Még pusztítóbb lett a filozófia hatása, amikor az antik rendszer helyébe a hamar változó és sokféle modern irány lépett. A mult század elején Schleiermacher, majd PJtschl szerették volna a theológiát újra theológiává tenni; kezdeményezésük azonban nem sikerülhetett teljesen, hiszen ők maguk is már túlontúl telítve voltak koruk szellemével és filozófiájával. A reformáció felfogása, amely felé mutat Anselmus szándéka is, napjainkban kezd újra erőteljesebben érvényesülni. Barth Károly bizonyságtevése megrendítette a modern vallásosság theológusainak hadállásait és új erővel figyelmeztetett a reformátori tanításra, Isten igéjének és az egyháznak döntő jelentőségére. Ennek következtében a mult században mellőzött és semmibe vett hitvallásos és biblicista theológusok sok mondanivalója ma újra kezd hozzánk szólni. A theológiai megújulás jelentkezik abban, ahogyan pl. Asmussen Hans meg67) Ezt a súlyos követelményű fordulatot Wyeser is látja, azonban érthetően másként értékeli, i. m. 88. 1.
