Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.
sége legyőz, toppant nagysága megsemmisít, megzavarodom erejétől. Ö, fölséges, megközelíthetetlen fényesség, tökéletes és boldog igazság, milyen távol vagy tőlem, pedig oly közel vagyok hozzád!"* 2 ) Éppen ezért a hivő gondolkozás nem tőlünk való; semmiképpen sem természetes emberi lehetőség. Végső feltétele a theológiai munkának a Szentlélek megvilágosítása. Gondolkozása tehát nyitva áll, hogy az igazság maga megjelenjék és megmutatkozzék. Erre a végre céloz és e felé törekszik Anselmus munkájával. „Hála neked, jó Uram, hála neked, hogy amint először megadtad, hogy higgyek benned, úgy most megvilágosítasz, hogy meg is értselek" 43 ) Szinte kinyilatkoztatás-számba megy ez a hivő megismerés, mert annyi ez, mint hogy Isten „megnyitja", megeleveníti és jelenvalóvá teszi előttünk a kinyilatkoztatásának értelmét. 44 ) Gondolkodásunk marad, ami volt, közönséges emberi gondolkodás. Ellenben Isten kezébe veszi és eszközként használja, hogy megmutassa magát nekünk. 45 ) A hivő megismerés „a kegyelem ajándéka". 46 ) „Kegyelem a prédikáció, kegyelem a meghallása, kegyelem a megértés a hallásból és kegyelem az akarat helyessége." 1 ') „Megmérhetetlen jóság, aki minden értelmet messze 42 ) Prosl. 16. Sch. 19, 9. cum quaerimus, non invenimus; cum invenimus, non est, quod quaerimus. 18, Sch. 20, 13. 43 ) Gratias tibi, bone domine, gratias tibi, quia quod prius credidi te donante, iam sic intelligo te illurainante... ib. 4. Sch. 12, 33. Adiuva me tu propter bonitatem tuam, domine. Quaesivi vultum tuum... releva me de me ad te. Munda, sana, acue, illumina oculum menüs meae, ut intueatur te. ib. 18, Sch. 20, 14. 44) Haec breviter. . pro capacitate intellectus mei, non tam affirmando, quam coniectando dixi, donec Deus melius aliquo modo revelet. De conc. virgin. 29. Hasonlóan CDh I, 2. Sch. 7, 10. de illa curabo, quod. deus mihi dignabitur aperire, petentibus ostendere. ib. I, 1. Sch. 5, 23; 6, 16. 45) Quod enim hortante ipso quaerimus eodem ipso demonstrante inveniemus. De lib. arb. II, 2, 6, Quando illuminabis oculos nostros et ostendes nobis jaciem tuam? Nec quaerere te possum, nisi tu doceas, nec invenire, nisi te ostendas. Prosl. 1. Sch. 10, 21. 46 ) dona gratiae, amit az egyház Ura folyton-folyvást osztogat. Ep. ad Urb. 1098. 47 ) De concordia Qu. III, 6; Isten ajándékozásáról gyakran szól. Dedisti semper humilem scientiam, quae aedijicet. Medit. 18. Quod si aliquatenus quaestioni tuae satisfacere potero, certum esse debebit,
