Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVII. SZÁZAD. - 2. A XVII. sz. tót evangélikus egyházi énekköltészete

poitieri püspök (sz. 530 körül) »Salve festa dies« kezdetű énekének fordításával együtt a cseh énekeskönyvekből ierült át Pribis énekgyüjteményébe.

17 Figyelemre méltó az ártatlanul börtönbe vetett ember éneke, főként pedig a »cseh földről kíűzöttek kesergese« címet viselő 15 versből álló ének, melyben a cseh föld, cseh haza és cseh nyelv gyakorta emlegetett fogalmak, s melyben a cseh protestánsok ellenségeit »olasz nemzetsegnek« nevezi a szerző. ' Pribis silány értékű 7 éneke közül Tranovsky egyet sem vett át a maga énekeskönyvébe, mert Müller M. »Hier lieg ich armes Würmelein« és Luther »Ein feste Burg« kezdetű énekeit Pribisnél sokkal tökéletesebben] maga is lefordította.

18 A Cithara 1653. évi ismeretlen kiadója az énekeskönyv Appendixébe 51 új éneket vett fel, éspedig kettő kivételével mind Pribis énekeskönyvéből. Ezek között ott van Pribis

1 7 éneke is. Mivel azonban Pribis énekeskönyvének használható és értékesebb énekeinek átültetéséről már az előbbi kiadók gondoskodtak, s mivel az 1653-iki kiadás teljesen érthetetlenül oly énekfordításokat is átvett Pribistől, melyeknél sokkal tökéletesebbeket már addig is tartalmazott a Cithara, ez a kiadás a Cithara értékét nem növelte. A későbbi kiadásokból ki is hullottak az értéktelenebb énekek, s az újabb kiadások már magától Pribistől is csak 3 éneket őriznek: »Dicsoseg, tisztesség Istennek« (Tr. 344.), »O ón szegény, gyarló féreg« (Tr. 901.), »Halljatok meg keresztyenek« (Tr. 942.). Irodalmi szempontból különös figyelmet érdemel sztregovai Madách Gáspár (1590—1647) nógrádi alispánnak egy évszám nélkül fennmaradt levélfogalmazata, 17 Ez utóbbi éneknek 1736-tól kezdődőleg csak első szakasza van meg a Citharában (224. sz.). A Cithara 1736. évi kiadója ugyanis az ének avult dogmatikai álláspontról tanúskodó négy szakaszát törölte, s csak az elsőt vette fel a Citharába. 18 Müller énekének Pribistől származó fordítását a Citharában 901., a Tranovsky-féle fordítást pedig 965 sz. alatt ta* 1 áljuk meg.