Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVII. SZÁZAD. - 1. A XVII. sz. tót protestáns egyházi irodalmáról általában

nyomtatványok kinyomatását és terjesztését csak az egyházi felsőbbség jóváhagyásával engedélyezték.

25 Egyébiránt a» hazai tót protestáns irodalmat a maga egészében a magyar állameszméhez való ragaszkodás jellemzi. Az irodalom csak nyelve szerint tót, ideológiailag teljesen magyar. Nemzetiségi mozgalmat, faji gyűlöletet e kor még nem ismer. Ismeretlen fogalmak, ezek hazánkban egészen a XIX. századig. Benső kulturális kapcsolatok létesülnek a dunántúli magyarság és a. felvidéki tótság között. Rezik az ő Gymnasiologiájában (kézírat) az összes evangélikus városi, nemesi, egyházközségi iskolák történetét tárgyalja a tanárok és papok; irodalmi működésének eléggé megbízható bibliográfiájával; s ebben számtalan olyan papi nevet említ, melyeknek viselői a Felvidékről mentek át Dunántúlra a magyar nyelv elsajátítása céljából vagy odaházasodtak, Erről tanúskodik az 1706. jún. 27-én Mihályfán tartottesperességi gyűlés is, melynek keretében Aachs Mihályt választották meg esperesnek. Az erről szóló bizonyítványt tót nevű egyének is aláírták.

26 Kőszegen Hodik M. a város főbírája, Fábri Gergely a rektor, Ladiver Illés 25 Pukánszky B.: A magyarországi német irodalom törtenete. Budapest. 1926. 237. •

M Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Sopron. 1910. 270—271.; Sztripszky Hiador dr.: Kőszegi könyvnyomtató a 17. századból. Vasi szemle könyvei. 92. sz. Az említett bizonyítványban a következő neveket találjuk: Jesszenszki Pál hőgyesi, Záborszki János kenyéri, Holeczius Ádám minister tristinfalvaensis, Kalinka Márton kapolcsi, Zatureczki István rector sédeniensis, Pacsicza Adrás alsószelestei, Rotharides, Sámuel dörgicsei, Brodnyianszki Mihály nemesládi, Szecskó Balázs, meszlényi, Osztyánszki Ferenc kótaji, Bánovszki István simonyi lelkész, stb. A dunántúli evangélikus egyházkerület legkiválóbb történetírója Hrabovszky György várpalotai lelkész (Veszprém m.) is ilyen a Felvidékről odaszármazott és elmagyarosodott evangélikus: tót eihbér volt. Mintegy 30 folio kötetre menő anyaggyüjteménye nélkül (Sopron. Evang. lyceum könyvtára.) a dunántúli evangélikus egyházkerület története vajmi hiányos volna. Itt kell megörökítenem egy derék tót ifjúnak emlékét, aki