Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVI. SZÁZAD. - 3. A hazai tót protestáns egyházi énekköltés

Ezek tehát fordítások voltak, de van e kornak már egynéhány önálló költője is. Az 1636-évi Citharában találunk ugyanis több olyan éneket, amelyek Tablic szerint kétségtelenül hazai eredetűek, noha szerzőjük ismeretlen. Tablic

8 a XVI.. század ismeretes énekköltői között ezeket sorolja fel: Silván János, Bánovsky György, Táborsky János, Cengler András, frastacki Prúno János és Trebnicky István. Mocko János már csak Bánovskyt, Cenglert, Prúnot, a XVII. századból pedig Pribist, s a legkimagaslóbbat, Lányi Illést említi, mint Tranovsky előtti hazai énekköltőket. Ugyanígy D'urovic.

9 Én Silván Jánost is a XVI. század tót egyházi énekköltői közé sorolom, merthiszen életének nagy részét hazánkban töltötte. Születésének ideje és helye ismeretlen ugyan, de bizonyos, hogy Nyitra megyében működött, s azon elsőkhöz tartozott, akik Felvidéken a reformáció igazságait hirdették és terjesztették. Éppen a nép anyanyelvén írt egyházi énekei által elért nagy sikereinek tudható be, hogy üldözték, s hogy az országból menekülnie kellett. Elég e tekintetben a XVIII. század egyháztörténészére, Klanicza Mártonra hivatkozni, aki a reformáció századának nyitrai esperességéről írva, Silvánról a következőket állítja: »... In locis diversis ab anno 1540. Joannes Sylvanus, multis persecutionibus ob reformationem, quam praesertim hymnis slavice typis editis promovebat, expositus.

10 Működésének kezdetét azonban kétségtelenül előbbre kell tennünk, mégpedig az 1536-ik esztendőre, amint az kitűnik nagy szenvedései között a 130-ik zsoltár alapján írt »Z hlubokostj volám k tobe« (A mélységből kiáltok hozzád) kezdetű énekéből, melyhez Silván maga ezt a figyelemreméltó megjegyzést tette: y>ez az ének arra a dallamra énekel8 B. Tablic: Poezie II. Vác. 1807. XII. A vonatkozó irodalmat lásd bővebben Rizner idézett Bibliográfiájában. 9 I. m. 28. ( 10 Martin Klanicza: Fata aug. conf. ecclesiarum a tempore reformationis... Pestini, 1865. Fabó Adrás müvében: Monumenta evangelicorum aug. conf. in Hungária historica. III. Pest. 1865.