Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.
XVII. SZÁZAD. - 5. A Luther-káték irodalma
iskola I—VI. osztályainak az anyagát foglalta magában. Az alsófokú tót iskolák tanításának tárgyát is főként a Luther-káté képezte, kivált az első időkben, mert hiszen abc-s könyv hiányában a káté szolgált mintegy olvasókönyv gyanánt, sőt a betűk megismerésére is. Ugyanezt a jelenséget tapasztaljuk az elmaradottabb nemzeteknél egészen a XIX-ik sz. közepéig (oroszok, szerbek, oláhok, rutének). Ezenkívül tanították az egyházi éneket, imádságokat és egyes bibliai fejezeteket. 2 így érthető, hogy a Luther-káték rendszerint nem önállóan, hanem egy-egy énekes- vagy imádságos könyvvel egybekötve jelentek meg. Hogy Luther kiskátéja milyen nagy becsben állott, mutatják az 1580. évi trencséni zsinat kánonai, valamint a murányi artikulusok. A trencséni kánonok XIII-ik capituluma sürgeti a káté tanítását: »Item statuimus, ut in singulis parochiis praesertim in oppidís post preces vespertinas, diebus dominicis catechismus 1 minor Doctoris Lutheri populo et pueritiae proponatur, nam magnam huius summariae doctrinae utilitatem esse testantur fructus, et exempla repurgatarum ecclesiarum et rogandus erit magistratus, ut ubi nolint sponte adesse eiusmodi institutioni subditi, vi compellantur, compelle inquit intrare.« 3 A murányi artikulusok hasonlóképpen Ihéltatják a kiskátét (18. art.): »Pronuncient pastor vei rector, decalogum et sequentes partes, examen quoque aceedat, praesertim tempore quadragesimali fiat propter audítores, explicetur catechismus ordine Lutheri parvus Catechismus est valde utilis, eum diligenter instillent auditoribus, sicut ex Agenda patet; catechismus slavice redditus.« 4 Bár a tótok a cseh protestáns irodalmi termékeket rendszerint átvették, mégis Luther kiskátéjának külön fordításáról a tótságnak magának kellett gondoskodnia. Ezt a csehektől nem kölcsönözhette, mert a cseh evangé2 Dr. Kvacala: Dejiny reformáeie na Slovensku, 100. , 8 Magyar prot. egyháztörténeti adattár. 1908. VII. 29. 4 Magyar prot. egyháztörténeti adattár. 1903. II. 53—64.