Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVII. SZÁZAD. - 2. A XVII. sz. tót evangélikus egyházi énekköltészete

A kiadás megtartja Horcicka szerkesztését, de a Cithara énekgyüjteményét 52 új énekkel gazdagítja. Ezek között Lednickytől, Plintovictól, Kalinkától és Zábojniktó] származó újabb énekeket találunk. Eddig ismeretié" énekírókkal is találkozunk benne. Ilyenek: Plorantius vagy Placko Izsák és Bester P. Jónás. Horcickával szemben, aki még 15 latin éneket vett át az énekeskönyvbe, az új kiadó már csak egy ilyennel gyarapítja a könyvet. Ebben a kiadásban is van egy lengyelből fordított ének (836.). Névtelen tót énekszerzőktől 35 ének származik. A pietista hatások egyre több éneken mutatkoznak meg. A Xll-ik kiadás. 1707?* Ez a kiadás már a XVIII-ik században jelent meg\ Zsolnán, a Dadanok utódjánál, Kauder Vilmosnál, Neumann Gáspár Gadro wssech modliteb-jával (Minden imádságok veleje) egybekötve. A címlap első három szavának szedése elüt az előző kiadás címlapjától, s új a címlap versoján levő vignetta és az egész könyv szedése is. Ez is a vallási üldözések kényszere alatt készült részkiadás, mely szintén más könyvnek függeléke gyanánt jelent meg. Ezt a körülményt Szabó Károly RMK-a nem említi, sőt egészen leírás nélkül hagyta ezt a függeléket. Szövegileg azonos az 1686 évivel olyannyira, hogy még a sajtóhibák is ismétlődnek. A lajstrom szerint ugyan, látszólag, négy énekkel kevesebb van benne, mint az 1686. éviben, de ez csak a lajstromkészítő hibája, mert az itt fel nem tűntetett énekek a szövegben helyükön vannak. Nyolc olyan éneket találunk benne, amelyek a Citharában nem fordulnak elő; de az innen átvett énekek is stílusbeli és szövegváltoztatásokat mutatnak. S1 M. N. Múz. RMK. II. 2313.