Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I . R É S Z . - III . SUPERINTENDENS.

egyiknek életét a másikénak tüzetes számbavétele nélkül megírni.

1 • . .iz .Életfolyásuk számos érdekes, — ellentétes irányú, — párhuzamot mutat: Mindketten 1535-ben születtek, de az egyik vagyonos városi szülők gyermeke, a másik bihari jobbágyfiú. Míg azonban amaz szegényen, 8 forinttal zsebében, vág neki a külföldnek és sehonnan támogatást nem kap, addig emez gondos egyházi nevelésben részesül. Az egyik Bécsben diák, a másik Krakkóban. Ez magyar úrfiak és diákok számára színjátékot ír, az a magyar burzának széniora s már a következő (1558) évben Nagyszombatban pappá szenteltetik. Míg Bornemisza bécsi szállásán prédikál s Oláh érsek és a magyar püspökök zaklatását vonja magára, Telegdi Oláh Miklós rendelkezéséből tanít a nagyszombati iskolában. Egyazon bécsi nyomdában, Hoffhalter Rafaelnál, szinte egyazon időben könyvet nyomatnak mindketten: az egyik kalendáriumot 1562-re, a másik érseke költségén Canisius Péternek magyarra fordított híres kátéját. Az egyik 26 éves korában még diáknak mondja magát, a másik akkor már kanonok az esztergomi káptalanban, s két év múlva (1562) zólyomi főesperes. Bornemisza még nem régóta lehetett udvari lelkész Balassi Jánosnál Zólyomban, amikor Oláh Telegdit nagyszombati hitszónokká teszi (1564), hogy e tisztet 16 esztendőn keresztül betöltse. Míg azonban az nagytekintélyű és szívesén hallgatott prédikátor, akinek szavát szigorú tilalmak ellenére is szűk szobákban, vagy belső házudvaron tömegek hallgatják Nagyszombatban, ennek állandó közönnyel és ellenségeskedéssel kell küszködnie, minden ékesszólásának, műveltségének ellenére is, s még az általa annyira támogatott jezsuiták is hátbatámadják.

2 Mindketten széles körben, gyülekezeteiktől távol is hirdetik hitük meggyőződéseit. Telegdi kiváltképpen Pozsonyba az ország gyűlésibe és a közönséges törvényeknek (melyeket oktáváknak hínak) idején (Telegdi P. I. Előszó) a hivatalos katolikus templomi szónok, míg Bornemiszának csak gyűlésterembe hívott istentisztelet, vagy a személyenkénti bizonyságtevés alkalma marad. t : 1 Erre mi sem jellemzőbb annál, hogy Bornemisza leghívebb és legeiismerőbb méltatója nézetem szerint Telelőinek életrajzírója, a piarista Both Ferenc volt. (Szeged, 1899.) - Socher i. m. 103. 1. és Meszlényi A.: A magy. jezsuiták a XVI sz.ban. Bp. 1928.