Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

FÜGGELÉK, - VI. A BORNEMISZA-IRODALOM

BALLAGI ALADÁR: A magyar nyomdászat történelmi fejlődése 1472—1877. Budapest, 1878., 55—59. 1. Bornemisza Péter ág. h. ev. superintendens a XVI. század legtermékenyebb írója. 1558-ban adta ki Bécsben tanuló korában az Elektrát. 1573ban kezdi kiadni postilláit Semptén, majd Detrekő várában, ösmeri és bőven idézi a nagyszombati tanácshoz írott 1569-i levelét a postilla-kiadás dolgában, s elfogadja Perneszi Andrásnak választételében kimondott vádját, hogy hamis dátummal adta volna ki könyvét. Mantskovitról úgy tudja, hogy Galgócról Nagyszombatba ment s onnét Vizsolyba. SZABÓ KÁROLY: Régi Magyar Könyvtár. I. Budapest, 1879., 35, 95, 115, 119, 138, 139, 146, 147, 148, 149, 153, 195, 207. és 325. számok. Bornemiszának megközelítően valamennyi művét nyilvántartja. Az Elektrát csak a régebbi feljegyzések nyomán. Az Isten irgalmasságáról szóló írásban nem ismeri fel a különlenyomatot. Az Ördögi Kísértések külön választott kiadását túl koránra teszi. Hogy Mantskovit nyomtatványai Bornemisza műhelyében jelennek meg, még ismeretlen előtte, ezért hibás az 1582. évi naptár (196. sz.), a Vigasztaló Könyvecske (208) és a Lelki Harc (209) galgóci keltezése. Nem tud a bécsi kalendáriumról és a detrekői perikópáskönyvecskéről sem. THÜRI ETELE: Bornemisza Péter dunavidéki első református püspök élete és munkái. Felolvastatott Székes Fehérváron, a dunántúli ev. reform, egyházkerületi lelkészi értekezleten 1887 július 3-án. Budapest, 1887. Ez a Bornemiszával foglalkozó első önálló kiadvány. Alapvető tévedése, amely már a mű címében is felismerhető, hogy Bornemiszát (s vele együtt Sibolti Demetert is) református püspöknek tartja. Ezt a vélekedést huzamosan bizonygatja, sajátságosképen csupa olyan úrvacsorai felfogásáról és predestinációi tanáról szóló idézettel, amelyek (kivéve azt, hogy kenyeret használ ostya helyett és az oltárt ellenzi) éppen lutheránus voltát igazolják. (36—43. 1.) Még Balassa Bálint vallásos költeményeit is bizonyítékul hozza! (12. 1.) — Egyébként szorgalmasan gyűjtötte össze a Bornemiszáról addig nyilvánosságra jutott, ha nem is mindig helytálló adatokat. ZOVÁNYI JENŐ: Bornemisza Péter vallásfelekezeti álláspontja. (Tanulmányok a magyar protestáns egyház és irodalom történetéből.) Sárospatak, 1887., 71—86. 1. Ez a rövid tanulmány meggyőző biztonsággal, egyben fölényes és metsző gúnnyal cáfolja meg Thúri Etele valóban képtelen állításait és bizonyítási eljárását Bornemisza kálvinista voltát illetően. — Érthetetlen, hogy e sorok megjelenése után még mindig akadhat író, aki Bornemisza lutheránus hitvallását kétségbevonja. SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. I. Budapest, 1891., 1231—1233. hasáb. Dunavidéki első református püspök, régi nemesi családból. Török által szegénységre és árvaságra jutott. Kassán tanult. (Feledi Lestár) Majd tudományos pályára, külföldi akadémiákra, Olasz- (Pádua), Francia- és Németországba 8 forinttal megyén. (Bod Athenása szerint) Bécsi szállásán prédikál, ezért Oláh, Verancsics és Bornemisza nyitrai püspök tömlöcbe vetették. Kiszabadulva tovább utazik külföldön. Visszatérve a Vág mellékén a helvét hitvallást hirdeti. Szeredet is reformálta. E városnak földesura volt. Innen járt Nagyszombatba. Telegdi nagyprépost üldözései elől Zólyomba menekült Balassáékhoz. 1564-ben Bécsbe idézik. 1565-ben Ung-