Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

FÜGGELÉK, - VI. A BORNEMISZA-IRODALOM

(GEORG BAU HOF ER): Geschichte der evangelischen Kirche in Ungarn ... Berlin, 1854., 117—118. 1. Nemesi családból származik, Pesten született, Kassán, Bécsben s egyebütt tanul. 18 éves korában Bécsben 1548—52 között szállásán prédikál, ezért Oláh érsektől bilincsbe veretett. 8 forinttal Olasz-. Francia-, és Németországot is bejárta, majd Salm Julius és Thurzó Erzsébet védelme alatt Galgócon, Semptén prédikátor. Itt messze körben áldással működött és többet írt, mint azóta az ágostai hitvallás superintendensei mindösszesen. Különösen értékesek magyar nyelvű prédikációi 1574—84. Kiemeli a Négy Könyvecskét 1577. (Burius Micae kéziratára hivatkozik.) Alighanem 1584ben halt meg. — Művei korának jellegét magukon viselik: az egyházi élet romlásáról, török dúlásról tanúskodnak, szigorú, szókimondó írások, amelyek a koruk bűneit ostorozzák. Pázmány Péter, ahelyett, hogy tisztelettel volna iránta, ridegen ítélkezik felette. — Lampe és mások helvét hitvallású superintendensnek mondják, pedig az ágostai hitvalláshoz tartozik. „GARADI" (Fabó A.): Serpilius Dániel Vilmos adalékai Czvittenger Specimenjéhez. Abstemius vagy Bornemisza Péter. Magyar Tudományos Értekező, Pest, 1862., 243—244. 1. Hivatkozik Szirmay Tamás kézirati naplójára, Burius egyháztörténetére, Haynóczi Dániel üdvözlő levelére Sipkovics Jánoshoz. Tud az 1573 és 84 évi postillákról, a fautorokról. Bornemisza János főúri családjából származtatja. Telegdi kálvinistának mondja. TOLDY FERENC: A magyar költészet története. 2. kiadás. Pest, 1867., 207. 1. Megemlékezik Bessenyei Holmija alapján az Elektráról, — amelyet szerzője a pesti iskolában adatott elő. Alighanem Bornemisza saját műve s nem Sophoklestől való, ha csak nem Hans Sachs Klytaemnestráját utánozza. TOLDY FERENC: Magyar költők élete. Pest, 1870., 58—66. 1. Legtermékenyebb hitszónokunk, költői irodalmunk fenntartása körül érdemesült férfiú. 1533—34 körül február 22.-én született Pesten régi nemes és vagyonos szüléktől. Alighanem rokona Rozsalyi Bornemisza Boldizsárnak és Bornemisza Tamásnak. Törökök által árvaságra jut. Nádasdy Tamás támogatja. A bécsi prédikálást és üldözést is említi, Bod alapján 18 éves korára téve azt; tud az Elektráról. Mikor Bécsből másodszor menekül, Beckóban rejtőzik, onnan Detrekőbe megy. 1565-ben Ungvárt, majd Husztban Bornemisza Boldizsárnál tartózkodik. Itt készül a Szt. János látásáról való ének. 1567-ben Balassa Jánoséknál Zólyomban van. (Isten városáról, Gyermekek rengetésére való ének.) Innen Galgócra, Semptére, gr. Salm Gyuláékhoz kerül. Itt mondta el szent beszédeit, amelyekkel postilláját (I—V.) saját nyomdájában megindította. Négy Könyvecske 1577. Isten irgalmasságáról 1578. Ez évben megy Detrekőbe. Énekeskönyv 1582. Prédikációk 1584. ösmeri terveit is. A Carionera nézve azonban fatális tévedésben van. Szembetűnő a behatóbb ösmeret. Látszik, hogy számon tartja a megelőző irodalmat s hogy maga is tanulmányozta műveit. HEINRICH GUSZTÁV: Bornemisza Péter „Electra"-járói. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1878., 341—344. 1. Kapronczai Ádám tesz az Elektráról először említést 1778-ban Benkő Józsefhez írott levelében. Bővebben Bessenyei említi a Holmiban. Sándor István által említett Klytemnestrával bizonyára azonos. Bornemisza műve valószínűleg nem Sophokles drámájának átdolgozása, hanem csak iskolás gyermekeknek igényeit szem előtt tartó dialogizált Elektra-történet.