Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I I . R É S Z . - IX. SUMMA.

jogi karával vonzott és nagyuraink előszeretettel küldték oda fiaikat; a reformációhoz húzó theológusnak viszont a maga szem­pontjából nem sok keresnivalója lett volna ott. Ez irányban Bécs se nyújthatott sokat. Hiszen láttuk, hogy a theológus­képzés ott akkoriban úgyszólván szünetel. Megoldatlan kérdés maradt, hogy Nádasdi Tamás nádorral, illetve annak főszervitorával, Perneszics Györggyel miképpen ke­rült kapcsolatba. Bécsi tanuló uraim alighanem a sárvári udvarral függhettek össze. Talán olyanféle szerepet töltött be itten ösme­retlen ifjú uraság mellett, mint Macarius József Majlád Gábor mellett, csak éppen, hogy kimagasló személyisége már akkor is nagyobb szerepet juttatott néki a magyar kolóniában. (Elektra!) Bécsi tartózkodása és az ottani egyetemnek hatása kielé­gítő magyarázat ját adja annak a járulékos humanista művelt­ségi elemnek, amely Bornemiszánál annyira feltűnő, azonban alapos és szerves theológiai képzettségének semmiképpen sem lehetett táplálója. Igyekeztünk e theológiát behatóbban is meg­ismerni, s láttuk, hogy határozott lutheri beállítottságát saját­ságos liturgikus purizmussal kapcsolja össze, ami talán leginkább a Württemberg—Tübinga— Brenz—Andreáé vonalba esik. Ez azonban egyelőre, sajnos, csak találgatás. Bécsen kívül egyetlen német helyet nem tudtunk eddig kimutatni, ahol kétséget kizáró módon tartózkodott volna. Még kevesebbet tudunk állítólagos franciaországi útjáról. 1 Bécsi ideje alatt az epizód jellegű Elektránál sokkal sors­határozóbb jelentőségűek azok a házi prédikációk, kikre sokan gyűltek, s amikért összeütközésbe került a magyar püspökökkel és végül távozni kényszerült. Egyfelől féltem, más felől égett a szívem és talám az oldala­monis ki fakadt volna, ha a számot fel nem tátottam volna. E szavakba összefoglalta egész életét, pedig még négy-öt esz­tendő választja el küldetésének vállalásától. Három mozzanatot tartunk közben nyilván: Kassára menetelét és Huszár Gál kiszaba­dítását (a gyermek Zakariás és „A" titka, sajnos, megfejtetlen maradt); naptárkiadását Bécsben 1562-re (még deáknak mondja magát, ami inkább laikus literátusnál, mint theológiai kandidá­tusnál szokásos megjelölés!); végül kancelláriai próbálkozását. Csak ezek után adja meg magát sorsának: nyolc esztendő után nódíta Isten prédikátorságra, tusakodván ellene. 1 Bod Péter állítására semmi alátámasztást nem találtunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom