Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I I . R É S Z . - IX. SUMMA.

jogi karával vonzott és nagyuraink előszeretettel küldték oda fiaikat; a reformációhoz húzó theológusnak viszont a maga szempontjából nem sok keresnivalója lett volna ott. Ez irányban Bécs se nyújthatott sokat. Hiszen láttuk, hogy a theológusképzés ott akkoriban úgyszólván szünetel. Megoldatlan kérdés maradt, hogy Nádasdi Tamás nádorral, illetve annak főszervitorával, Perneszics Györggyel miképpen került kapcsolatba. Bécsi tanuló uraim alighanem a sárvári udvarral függhettek össze. Talán olyanféle szerepet töltött be itten ösmeretlen ifjú uraság mellett, mint Macarius József Majlád Gábor mellett, csak éppen, hogy kimagasló személyisége már akkor is nagyobb szerepet juttatott néki a magyar kolóniában. (Elektra!) Bécsi tartózkodása és az ottani egyetemnek hatása kielégítő magyarázat ját adja annak a járulékos humanista műveltségi elemnek, amely Bornemiszánál annyira feltűnő, azonban alapos és szerves theológiai képzettségének semmiképpen sem lehetett táplálója. Igyekeztünk e theológiát behatóbban is megismerni, s láttuk, hogy határozott lutheri beállítottságát sajátságos liturgikus purizmussal kapcsolja össze, ami talán leginkább a Württemberg—Tübinga—

Brenz—Andreáé vonalba esik. Ez azonban egyelőre, sajnos, csak találgatás. Bécsen kívül egyetlen német helyet nem tudtunk eddig kimutatni, ahol kétséget kizáró módon tartózkodott volna. Még kevesebbet tudunk állítólagos franciaországi útjáról.

1 Bécsi ideje alatt az epizód jellegű Elektránál sokkal sorshatározóbb jelentőségűek azok a házi prédikációk, kikre sokan gyűltek, s amikért összeütközésbe került a magyar püspökökkel és végül távozni kényszerült. Egyfelől féltem, más felől égett a szívem és talám az oldalamonis ki fakadt volna, ha a számot fel nem tátottam volna. E szavakba összefoglalta egész életét, pedig még négy-öt esztendő választja el küldetésének vállalásától. Három mozzanatot tartunk közben nyilván: Kassára menetelét és Huszár Gál kiszabadítását (a gyermek Zakariás és „A" titka, sajnos, megfejtetlen maradt); naptárkiadását Bécsben 1562-re (még deáknak mondja magát, ami inkább laikus literátusnál, mint theológiai kandidátusnál szokásos megjelölés!); végül kancelláriai próbálkozását. Csak ezek után adja meg magát sorsának: nyolc esztendő után nódíta Isten prédikátorságra, tusakodván ellene. 1 Bod Péter állítására semmi alátámasztást nem találtunk.