Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I . R É S Z . - I. DIÁK.

Collegium poetarum. Az egyetem humanista szellemének ápolására Eder György rektor, Fabricius Pál és Dadius András professzorok kezdemé­nyezésére 1557-ben „Collegium Poetarum"-ot alapított. Ettől az időtől kezdve a diákok és ifjabb magisterek között valóságos versengés folyt, hogy költői és szónoki tevékenységükkel kitűn­jenek. 1558-ban pedig, mikor Ferdinánd király császárrá koro­náztatásáról Frankfurtból Bécsbe visszaérkezett, fia, Miksa nagy ünnepségeket rendeztetett tiszteletére, melyekbe a fény emelése céljából az egyetemet is bevonták. 1 Július 12-én káprázatos külsőségek között tartották a bölcsészeti kar festményekkel újonnan ékesített aulájában az első ünnepélyes költőkoszorúzást. Ezt az ünnepséget azután szeptemberben újabb „koszorús köl­tőkkel" megismételték. 2 Ha tekintetbe vesszük, hogy az Elektra kolofonján 1558 június 8-i dátum olvasható, ugyancsak kínálkozik az a feltevés, hogy a bécsi magyar diákság talán éppen ezekre az ünnepsé­gekre készült egy színjátékkal. 3 Lett-e belőle csakugyan nyil­vános előadás, vagy elgáncsolták, hogy a császárrá lett magyar király tiszteletére németföldön magyar színielőadást tartsanak, — arról egyelőre hiányoznak adataink. A bécsi szellemi irányok. Amint a fentiekből láthatjuk, Bécsben négyféle szellemi áramlat volt a XVI. század ötvenes éveiben: az államfői támoga­tásban részesülő, egyelőre védelmi állásban lévő, de a jezsuiták által már megerősített katolicizmus, élén a nagy képességű Cani­sius Péterrel; az egyre jobban erősödő protestantizmus, Miksa trónörökös, az ausztriai rendek és a polgárság pártfogásában; a szabad vallásgyakorlat elnyomásából sarjadt renaissance­szülte pogány agnoszticismus vagy theismus, főleg az orvosi kar intellektuel természettudósai között s végül az egyetemen hiva­talból ápolt, vallási szempontból semlegesített humanizmus. Hogy Bornemiszára a katolicizmus nem volt Bécsben külö­nös pozitív hatással, azt gondolhatjuk, ha visszaemlékszünk a kassai eseményekre. Ez állítható a theista agnoszticizmusról is. 1 Talán ekkori emléke Bornemiszának, hogy látott császár előtt kőtéltáncost toronyból esni, kinek társai alá vakartak. (P. IV. 433 b.) -'' Aschbach i. m. 58—62. 1. 3 A jezsuiták már 1555-ben adtak elő Bécsben Euripus címen iskola­drámát. (Aschbach i. m. 59. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom