Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)
I . R É S Z . - I. DIÁK.
nak. Protestáns vallási meggyőződéséről már 1555 július í8-án keit levelében is tanúságot tesz. 1 Tizenhatesztendős vándorlás után 1556-ban visszatér Bécsbe, ahol 1557 jan. 8-án megkapja a két éppen üresedésben lévő görög tanszék egyikét. 1560-ban a másiknak jövedelmét is rá ruházzák. Később különösen jogtörténeti kérdésekkel foglalkozik. — Több egyetemi tisztséget töltött be; dékán, prokurátor. De rektor ő sem volt egyszer sem, protestáns hitelvei miatt. Franciaországi és svájci tartózkodása idején közelebbi kapcsolatba jutott a kálvini reformációval, és sok református tudóssal élete végéig érintkezésben maradt. 2 Tanári tevékenységéről, tanítványaira tett hatásáról ékesen tanúskodik az Elektra humanisztikus utószava, amelyben Bornemisza hangsúlyozza, hogy Tanner tanácsára választotta éppen ezt a drámát. Említhető még a tanári karból Guttenfelder (Agathopedius) Lukács, a grammatika, retorika és poétika öreg, népszerű tanára 3 , a hollandus Dadius András, aki a löweni egyetemről ment Bécsbe és a dialektikát meg Aristotelest magyarázta 4 , Lauterbach Jeromos, a matematika professzora, 1559-ben a magyar náció prokurátora 5 , Joachim (Rhaetius) György, aki Wittenbergben tanult s matematikát és asztronómiát adott elő, időnként pedig Coper-nicusnál Lengyelországban tartózkodott, (f Kassán 1575 dec. 4.) e Bizonyára találkozott Bornemisza Likai Skalich Pállal, ezzel a nyugtalan életű, kalandos horvát tudóssal, aki 1557-ben a theológia egyik professzorát huzamosabban helyettesítette, s közben eretnek tanaival és rómaellenes kirohanásaival nagy kavarodást keltve, Grácba, majd Miksa ajánló leveleivel Tübingába távozni kényszerült. 7 Bécsben volt akkor már mint a classica-philologia ifjú magistere Sámboky János is Nagyszombatból, aki csak 4 évvel volt idősebb Bornemiszánál és lutheránus hitelveket vallott. 8 Sylvester János azonban már bajosan tartózkodott ezidőtt Bécsben, 9 csak családi életének kétes híre élt még a deákság körében. 10 1 Bibi. V.: Nidbruck und Tanner. Archiv für österreichische Geschichte 85. Band 1898, 379 sköv. 2 Levelezésének egy részét a múlt század 70-es éveiben megtalálta és kiadta Von Stintzing bonni professzor: Georg Tanner's Briefe an Bonifacius und Basilius Amerbach 1554—67. Ein Beitrag zur Geschichte der Novellen Editionen. Bonn 1879. — Másik részét feldolgozta Bibi: i. m. Tanner felekezeti álláspontjára és kapcsolataira igen jellemző, hogy az a gyűjtő kötet, amelyben az Elektra egyetlen ismert példánya 1923-ban előkerült és Tanner György tulajdona volt, a következő műveket tartalmazza: 1. A cseh rendek 1535-i ev. hitvallását, 2. Spira Ferenc öngyilkosságának történetét (Tübinga 1558), 3. Az evangélikus Vergeriusnak Tetrattationéját (Tübinga 1558), 4. és 5. a még említendő Skalich Pálnak két mise elleni polemikus iratát. 3 Aschbach: i. m. 194. 1. — 4 U. o. 162. 1. — 3 U. o. 204. 1. « U. o. 202, 1. (— 7 U. o. 99, 270. 1. és Holtzmann i. m. 319, 436. 1. 1. jegyzet. —• 8 Aschbach i. m. 261. 1. 9 Stancarus Ferenc utódaként került 1544-ben az egyetem héber tanszékére. Később történelmet tanított. Fizetése 1550—52 között évi 52 forint volt. (Aschbach i. m. 50, 277 1.) 10 Hallottam Bécsbe egy Sylvester Jánost, magyart, az ki előszer magyarul fordította az új Testamentumot, hogy feslett felesége miatt sokat szenvedett, — írja Bornemisza 1578-ban. (P. IV. 535. 1.)
