Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I . R É S Z . - I. DIÁK.

Az 1557—59 évek rektorának, Eder Györgynek hivatalos feljegyzéseiből pontosan tudjuk az 1558. évi tanároknak nevét és tanszékét.

1 A tizenkét professzor közül csak egyetlen egy, a konvertita Eisengrein Márton, a természetfilozófia tanára, Szent István-székesegyházi kanonok tartozott az Eder György vezetése alatt álló katolikus párthoz. Azok közül a tanárok közül, akiket Bornemisza minden valószínűséggel hallgatott, érdemes néhányat megismernünk. Fabricius Pál (szül. Laubanban, Felső-Lausitz, f 1589.) a bécsi egyetemnek legkiválóbb XVI. századbeli tanára volt. Sokoldalú humanista, aki először (1553—58) poétikát és retorikát, továbbá matematikát és asztronómiát adott elő. Mikor 1557-ben az orvosi doktorátust is megszerezte, orvosi tanszéket vett át, és Bécs egyik legkeresettebb orvosa lett. Természettudományi, különösen növénytani kutatásaival is maradandó emlékei állított magának. — 1555—81-ig tizenkét ízben töltötte be az egyetemi magyar náció prokurátori tisztét, rektor azonban egyszer sem volt, bizonyára mivel a rektorra kötelező egyházi processziókon (különösen az úrnapin) nem akart részt venni.

2 Asztronómiával és a naptár-kérdéssel is sokat foglalkozott s XIII. Gergelynek ő adta meg a bécsi egyetemtől kért ily 'irányú szakvéleményt, számos naptárt szerkesztett Ephemeris, Almanach, Practica, Calendarium címen. (Többek között az 1556, 1562, 1566, 1567 esztendőkre.)

3 Muschler György 22 évig működött a bécsi egyetemen mint a dialektika tanára. Egyideig a káptalani latin iskolának is rektora volt. Pfauser János Sebestyénnel, a trónörökös udvari papjával benső barátságban állott. Az 50-es évek végén protestáns hitelveiért sok zaklatás érte. Miksa azonban, alighanem éppen ezért, a jezsuiták és Ferdinánd minden erőlködése ellenére is gyermekeit vele neveltette.

4 Zadesius Lőrinc az etikát adta elő és a jezsuitáktól sokat szenvedett.

5 Egészen nyilvánvaló hatással volt Bornemiszára az Elektra utószavának tanúsága szerint Tanner György (sz. Emmersdorfban, Alsó-Ausztria 1520 táján, f 1580—83 között). Ez először nyelvi, bölcsészeti, később jogi tanulmányokat folytat. Görög kódexek kiadásával neve tudós körökben korán ismertté válik. Tíz éven keresztül sokat utazik Szászországban, a Rajna mentén, Franciaországban, Svájcban, Olaszországban. Megfordul Strassburgban, Baselben, Parisban, Bourgesban, Lausanneban, Genfben, Paduában (1552—55), Velencében (1555) s más olasz városokban, mint egy Kremer nevű császári tanácsos gyermekeinek nevelője. Itáliában már főleg jogtudománnyal foglalkozik és 1554—56 szorgalmasan gyűjt régi könyveket, kéziratokat Miksa bécsi könyvtárának. Ezek a Flacius által szerkesztett híres Magdeburg'! Centwiák számára jelentős forrásanyagul szolgái1 Benedictas Kleinschnitz, Grammaticus; Georgius Muschlerus, Dialectices Professor; Laurentius Zadesius, Professor Ethices; Martinus Eisengrein, Prof. Principorum Physices; Georgius Walter, Physices Prof.; Andreas Dadius, Organi Aristotelici Prof.; Lucas Glitten!eider, Oratoriae Prof.; Georgius Tanner, Graecus Secundus; Laurentius Lehmannus, Graecus Primus; Paulus Fabricius, Mathematicus (secundus); Hieronymus Lauterbachius, Mathematicus (primus); Andreas Plaucus, Hebraeus. (Aschbach i. m. 53—54 1.) — 2 Aschbach i. m. 187. sköv. 1. — 3 U. o. 192. 1. 2. jegyzet. — * U. o. 99, 138., sköv. 1., Holtzmann i. m. 267. 1, — 5 Aschbach i. m. 99. t.