Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I . R É S Z . - II. PRÉDIKÁTOR.

nak és neje, Méray Annának ajánlva. Hogy a következő, negyedik kötet csak 1578. pünkösdjére jelenik meg — 937 levélen! —, annak részben a közben kibocsátott kisebb művek: a „Négy Könyvecske", az elveszett polemikus „Fejtegetés", az egyre fokozódó egyházigazgatási és hadakozó tevéknysége, mindenekfölött pedig a közben kitört borzalmas pestisjárvány voltak az oka. Ezt a kötetet Enyingi Török Istvánkának, özv. Salm Ecchiusné Gúthi Országh Borbála fiának ajánlotta. A hatalmas postilíaciklust befejező ötödik rész — 691 levélen — viszont elég hamar, de annál viharosabb körülmények között jelenik meg 1579. február 22-én, miután egy a 243—359. levelekről készült különlenyomat már 1578 augusztusában elhagyta a sajtót. Ez utolsó rész dedikáció ja Ungnád Kristófnak és felesége, Losonczi Annának szól. íly nagyfokú nyomtató tevékenység egyedülálló korában. Valósággal elképesztő és pusztán nyomdatechnikai szempontból is óriási teljesítmény. Gulyás Pál számítása szerint a második részből,kb. 75, a harmadikból már 107 levél szedése és nyomása esik egy-egy hónapra.

1 Bornemisza csak igen gyakorlott könyvnyomtatók és könyvkötők segítségével érhetett el ekkora teljesítményt. 1 Gulyás i. m. 163. 1.