Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)
I . R É S Z . - II. PRÉDIKÁTOR.
metésen az sok népért, kik rajta voltak, Antal érsek és pispekek ott lévén. 1 (P. IV. 887b. 1.) Salm Ecchiusné Pernstein Katalin grófnő 1571. május 14-én halt meg, 2 temetése tehát röviddel utána történt. Ez a temetés nemcsak a Salmok vallási meggyőződésének és hitvalló bátorságának bizonysága, 3 hanem Bornemisza megbecsültetésének is jele, különben nem hívták volna éppen őt e díszes főúri temetésre magyar nyelvű elparentálónak. A postillák. Galgóc Bornemiszának nem jelentette munkája súlypontját: a postillák sajtó alá rendezése sokkal fontosabb feladat volt a kis gyülekezet lelkipásztori ellátásánál. Ezek közt igen nagy munkát vete reám Isten szándékom ellen: hogy szegény helyen, gondviselő és oltalmazó nélkül és költség nélkül kezdete velem oly nyomtatást, kire egy nihány ezer forint kellene. (P. V.hhhh//ij.) A megkezdés lehetőségét nyomtatóműhelyével Huszár Gál kínálta, ki akkor sok hányattatás után Komjátiban a Forgáchok védelme alatt prédikátorkodik. Huszár Gál. A magyar reformációnak ez a fáradhatatlan munkása részben svájci hatások alatt állott. Bullingerrel való kapcsolatai ismeretesek, de nincs kizárva, hogy Genfben is megfordult, s talán éppen ott sajátította el a könyvnyomtatás tudományát; legalább is erre utal sajtótermékein alkalmazott mesterjegyének a genfi Crespin : cégével való azonossága. (Gulyás P. i. m. 248 és 268 1.) Magyaróvári prédikátorsága idején (1554—60) szerezte be nyomdáját, — itt adta ki Sztárainak ismert komédiáját: Az igaz papságnak tikörét — és itt fogadta magához Bornemiszát, aki, mint már láttuk, 1 Másutt bővebben is megemlékezik ez esetről: Láttam egy gróf nagy úr feleségét, kiről azt mondták, hogy hagymázban lévén, késsel által verte magát és ottan fel kiáltván monda: Jaj, mit mívelék. És hogy az Istent meg követte volna mindjárt, ki noha azon napon meg holt az ő maga gyolkossága miatt, de mégis azt Ítélték, hogy Isten könyörgésére meg kegyelmezett, ha Szent Fiába hitt. (Fol. P. CCCCCLXV. 1.) 2 Bornemisza az első idézet karaján ugyan azt írja, hogy Groff Ekné magát megöli 1572, de a nagy pontossággal szerkesztett Siebmacher dátuma ennél megbízhatóbbnak látszik. 3 Alsó-Ausztriában a Salmok a protestantizmusnak erős oszlopai voltak. Bécsben prédikátort tartottak és házi istentiszteleteikre a városi polgárság is eljárhatott, amint azt Chytraeus Dávid írja 1569 évi tapasztalatai alapján. Nevezett még Győrbe is ellátogatott Ecchius grófhoz, ausztriai egyházszervező munkája idején. (Loesche G.: Gesch. d. Prot im vormaligen u. neuen Österreich. Lipcse—Bécs 1930, 84, 1.)
