Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)
I . R É S Z . - II. PRÉDIKÁTOR.
ját illeti, az abban az időben nem jelentett semmi rendkívülit. A korabeli visitationalis és zsinati jegyzőkönyvek tanúsága szerint akkor a Felvidék legtöbb papja házas volt, tekintet nélkül a reformáció iránt elfoglalt álláspontjára, s a hívek sokkal többre tartották ezt az új rendet a többiek concubinatusánál. 1 (Ferdinánd tudta, miért kéri oly állhatatosan a Tridenti Zsinattól a coelibatus felfüggesztését!) Derecskey János főesperes Mihály árvanagyfalusi plébánost pl. még az esperesi tisztében is megrősíti, pedig tudja róla, hogy házas és némely urat két szín alatt áldoztat. 2 A papságra vonatkozó vád nem okozhat meglepetést: a Feledi Lestárt kioktató és bécsi szállásán prédikáló diák aligha vehette pápás püspöktől a papságot, — a római egyház viszont sohasem ismerhette el a protestáns papszenteléseket. Sajnos nem tudjuk, hogy Bornemisza ordinációja hol történt. Talán valamely német egyetemen, talán a sziléziai Briegben, amelynek konzisztóriuma évtizedeken át számos felvidéki lelkészt avatott. 3 nékem az vármegye könyörgésemre, hogy Soos László fiamot rabságból megszabadítottam vala, az én drága, kegyelmes, bizodalmas uram, Balassa János engedvén az én hozzám való jókedvéből, miért Poltári Soós János alispán aláírása. az vit. nemes uraim jószágából az én régi szolgálatomat meg tekintvén, engedének minden portából 25 pénzt..." András azonban nem engedi ezt jószágaiból kivenni, azért elszántan folytatja: „Én búcsús akarok lennem és tovább nem akarok köteles lenni. Válasszon Nagyságod szolgát én helyemben. Mert nem állítom, hogy az országban oly viceispán volna, ki ennyi ideig mint én heába szolgált volna; ki se főispánjától, se vármegyéjétől fizetést nem vett volna..." (Orsz. Lt. Balassiana 1584—1600 év nélkül.) 1 V. Ö. Kollányi: Zsinati bíróságok 1561-ben. Magyar Sión 1895. 2 Acta Visit. An. 1559—61. Prímási lt. (Lányi-Knauz 112. 1.) 3 Ezt a briegi konzisztóriumot II. Frigyes (1495—1547) Liegnitz— Brieg—Wohlau-i sziléziai duodec fejedelem szervezte wittenbergi mintára. II. György briegi herceg alatt (1547—86) és utána is bámulatos tekintélyre tett szert nemcsak Sziléziában, hanem Morva- és Magyarországon is. (V, ö. Loesche: Gesch. d. Prot, in Österreich, Lipcse Bécs 1930., 466, Ribini Joannes.: Memorabilia Ecclesiae Augustanae Confessionis in Regno Hungáriáé I. Pozsony 1787, 242. I., M.Prot.Egyháztörténet Adattár XV. 44,45.1.)
