Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

FÜGGELÉK, - V. SZEMELVÉNYEK. - b) igehirdetéséhez.

nekünkis példát akara adni, hegy ki ki mind az ő tisztibe és hivataljába járna. Az egyházi szolga tanyítana, az bíró igazságot látna, az fejedelem oltalmazna. Azért senki egy más tisztit ne kapdosná, hanem mint az sok tagok az egy testnek, így miis mindnyájan egy másnak tisztünk szerént szolgálnánk. De ezbeis nagy sokszor mind a tanyítók, pispekek és mind az több népek között sok zűrzavart és az miatt sok veszedelmet látunk; mert az tanyítók szántást, kapálást, kereskedést űznek, az pispek el hagyván tanyítását udvari fitogtatást űz, az udvar népe el hagyván az ő hadakozó tisztit az ital között prédikál és tudatlanul csak csélcsap. Az paraszt el unván szántását harcot kéván, az harcoló szántást, az szabó ötvösműet, az varga szabó műét, és így sem az ő magok tisztire, sem az máséra nem lesznek jók. Azért ezbeis kövessük Idvözíténket, hogy mint ö, midőn királyságra akarnák emelni, el méne előle és az ő tanyító és áldozó tisztibe akara meg maradni, igy miis az mi hivatalunkba, vagy könnyű vagy nehéz, megmaradván, azba kedveskedjünk mind Istennek, mind embereknek. 1. Korint. 7. Hanem ha azból újonnan ki hívatnánk szükséges okkal, mint az apostolok az halászásból. (Post. II. 512.) A fösvénségről. A telhetetlen fösvény nem ismeri az ő Urát Istenét, a ki őtet teremtötte, életétis meg váltotta, és nem hiszen semmit az ő igéretiben, hanem hazugnak véli az Ür Istent, kinek semmi édessége és gyönyörűsége nincs az Ür Istenbe, hanem csak pénzbe és egyéb morhába. A telhetetlen kész az Ür Istennek nevét megtagadni, mint Júdás egy kevés pénzért és kész Istenre és lelkére százszoris megesküdni egy küs nyereségért. A telhetetlen még édes atyját, anyját, édes atyjafiátis meg utálja a pénz kedvéért és azok előtt el rejti. A telhetetlen kész mind tolvajságra, lopásra, gyolkosságra, csigáztatásra és egyéb kínzatásokra, csak hogy nyereségét bűzölje. A telhetetlen soha jóra nem költ jó kedvvel, sem Isten Igéje hirdetésére, sem árvákra, sem foglyok szabadulására. Sőt még az önnön gyermekének tisztességvei való neveléséreis nehezen költ: Hanem bűnre és gonoszra, kevély öltözetre ugyan tékozlását sem szánja, mint paráznaságra, friss öltözetre, kevélységre, torkosságra, haszontalan játékra, friss házakra, kertekre, lovakra és egyéb cifrákra s kevélységek eszközére örömest tékozolja mindenét. A telhetetlen, valamit lát másnál, mindent magának kéván, és akár mely sokat találjonis, soha nincs szívének elég nyugodalma. Még mikor imádkozikis, csak telhetetlenséget gondol és arról imádkozik. A telhetetlen rakva hamis perpatvarral, irigységgel, gyűlölségvel, rágalmazással, ki másnak gazdagságát írelli, és hamisan kész mindennel, még atyjafiával is per leni. Azért a telhetetleneket hasonlítják a macska szemükhöz, kiknek még étszakais fénlik a szemek, mert mindenfelé pillognak, hol mit kaphatnak. Hasonlítják az vakondokhozis, mert szemtelenül mindenütt túrnak. A farkasokhozis, mert szájok tartva, mindenét el nyelik és el ragadják. Torkát hasonlítják az égő kínkőhöz, mert ugyan égve mindenét szomjúhozza. Ke-