Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

FÜGGELÉK, - V. SZEMELVÉNYEK. - b) igehirdetéséhez.

vala, ki az Úrban meg hal. Apocal. 14. Azt a második halál meg nem bánthatja. Apocal. 2. És az igazaknak lelkek az Ürnak markában, és azokat az halálnak gyötrelme nem illeti. Sapient. 3. Példa az tolvaj is, kit azon nap híva Krisztus Urunk vele paradicsomban. Luc. 23. Boldogok azért az mi füleink, kik ily nagy vigasztalást hallanak. Sok királyok, királyné asszonyok, urak, nemesek, bölcsek, régi papok, barátok akarták volna ezeket hallani, kik nagy röttegésekbe temérdek kincset költöttek és sokat fáradoztak e miatt, hogy lehetne könnyebbségek a pápai tűzben, kiből a Sátán meg kazdagítá az pápai országot, neki ígérvén mind ez világot, ha őtet imádná. Melyek mégis voltak prófétálván Krisztus Urunktól, az apostoloktól és Szent János Látásiba: hogy ily szörnyűség huritaná el ez világot. Kikről mégis többet emlékezem. Régen a pápaság meséket, álmokat prédikáltak, és költött beszédeket az Krisztus gyermekségéről, az keresztfáról, az Krisztus köntöséről, Szűz Mária tejéről, az zarándokságról, az hamis csudákról. Most minden keresztyéni tudomány cikkelenkint az Szent Írás szerint nemesen prédikáltatik: Az Istenről, az Atyáról, Fiúról, az Szent Lélekről, az teremtésről, az törvényről, az bűnről, az meg igazulásról, a váltságról, az keresztről, a keresztyéni szabadságról, az fejedelemségről, az házasságról, az feltámadásról, az ítéletről és az örök életről. Boldogok azért azok a szemek, kik ezeket igaz értelemmel nézik, és az fülök, kik ezeket tisztán hallják és szívekben veszik. Ezek nem történt dolgok a mint a testi bátrak állítják, hanem az Istennek igen nagy szerelméből és irgalmasságából lettek. Azért tartozunk ezen miis szintén úgy örvendezni, mint az apostolok az Krisztus látásán és azon, hogy az ő nevébe ördögöket űztek és sok nemes dolgokat hathatós képpen cselekedtek, magokat és sok bűnösöket az Evangeliomnak hirdetése által az örök életre fel építettek. És szükség szüntelen imádkoznunk, hogy oltalmazzon bennünk kelletle'nségtől, és a mi sok féle bűneinkért ismét ne eressze reánk se az töröknek, se az pápának, se egyéb tévelygőknek lelki-testi kegyetlenségét, a mint Krisztus Urunk fenyegeté az sidókatis, mondván: el vitetik ti tűletek az Istennek országa és oly népnek adatik, az ki annak gyümölcsét teremti. Mert az ő igaz isteni Ítéleti ez, hogy valaki nem becsüli, nem tiszteli nem veszi, nem követi az ő igaz tanyítását, arra az ördögnek csalárdságát eressze. II. Tessal. 2. Kiről csudálatos, történetes példa mind az apostolok idejeis, mind az mi időn kis. Mert midőn mind ez egész világ szerte nagy világossággal általok ki terjesztette volna Isten az ő Szent Fia felől való örömet, és azt meg kezdenék hamar hamar unni, hogy ereszre Isten reálok a pápai és a török vakságot, a mint ő magokis prédikálják vala, fenyegetvén őket kelletlenségekről, hogy ha magokat méltatlanoknak tartanák, az örök életre, tehát más hová vinné Isten az ő Igéjét. És Krisztus Urunkis mond a zsidóknak, hogy oly népnek adatnék, aki annak gyümölcsét teremtené. De mi köztünkis az világosság után nagy kelletlenségek támadának. Azért íme mi időnkbenis ki röttenetes nem csak testi, hanem lelki büntetésekis kezdenek reánk szállani, az Isten Igéjéhöz való kelletlenségünk miatt. Sok hamis vissza fordult értelmek nagy hamissággal prédikáltanak, röttenetes tévelygő eretnekségek támadton támadnak, sok helyen a sakramentumok, az Ür vacsorája és a keresztség immár nem olyan tisztán szolgál-