Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)
FÜGGELÉK, - V. SZEMELVÉNYEK. - a) Életrajzaihoz.
kül. Kinek várába Detrekőbe az Ür Isten végreis vivé. Kiből az ő szent neve dicsértessék. Több szóm. Ez tizenkét dologról egymás után ez utolsóért emlékezem, hogy meg jelentsem minemű isteni oltalom alatt vitetett végre a postiílának öt része. Kinek első része Komjátin kezdetett és Semptén végeztetett, azis sok hánkódással. Ez utolsó rész penig Semptén kezdetett és Detrekő várába végeztetett bizony nem emberi rendelés szerint, mert sem nekem, sem másnak eszünkbe sem volt. Hanem így tetütt Istennek. Kivel én nekem okot akart adni, hogy a mellett a több velem tött csudáiról meg emlékezzem hála adással. Üj dolgai. Ezek után kezde az Ür Isten nódítani egy níhány fő emberek által, mint Forgáts Simon uram és Forgáts Imre uram, Balassi András uram és Balassi István uram által, egy níhány ájtatos keresztyén uraim és prédikátorok uraim által: hogy egy kis postiílának és az Bibliának épen való ki nyomtatására és az kis Cronicanak, kit Carionenak hínak, kibe az egész világ dolga igen nemesen be foglaltatik, és az Apocalypsisnak, az Szent János látásának magyar ázat jának ki nyomtatására szándékoznám. Ha úgy akarja az Ür Istenis, meg lehet Ő Felsége által oly csuda képpen, amint eddig való munkámat sok háború közt nagy kegyelmesen végre vitte. Valaki által akarja, viseljen ő Szent Felsége azokrais kegyelmes gondot, ki legyen az ő híveinek idvösséges épületjekre és az ő sz. nevének dicséretére, Ámen. Utolsó szóm. Mindezek közt mindenkor meg emlékeztem ő Felségének imez parancsolatjáról és ígéretéről (Psal. 49.): Hív engem az te nyavalyádba segítségül és én meg szabadítlak tégedet, de te tisztelj engemet. Midőn annak okáért a több sok kegyelmességi közt ezbenis meg hallgatott, hogy véghöz vitette az ötödik résztis és el végeztette bőv szóval, sok költségvei, nagy munkával mind az egész esztendő által való prédikációkat, kiből ő Szent Felsége nemcsak engem, hanem sok jámbor híveket fog épiteni az örök életre, méltó immár, hogy én velem egyetemben minden egyéb hívekis tisztelvén hálát adjanak errőlis ő Szent Felségének. Azértis én velem egyetembe imez hálaadó imádságot mostis és ezután mondjátok el gyakran:
