Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I I . R É S Z . - VIII. IGEHIRDETŐ.

Amikor a külföldi protestánsüldözésekről emlékezve azt mondja, hogy írvais megtaláljátok egynéhány könyvekbe (Fol. P.CCXLIII.), alighanem Heltainak 1570-ben megjelent Hálójára. is gondol, amely a Aeginaldus Gonsalvus Montanus latin tudósítása nyomán a Pápa-Antichristusnak pilises hóhéri és bolond szolgái a meg vakított fejedelmek által véghez vitt hispániai vadasságát írja le.

1 Szoros irodalmi kapcsolatot jelent természetesen a Telegdi Miklóssal való polémia is. Ennek vaskosabb megnyilatkozásait fentebb már láttuk, de nemcsak ócsárló és kisebbítő módszert használ, hanem sokszor egészen tárgyszerűen is disputál vele, néhol nevén idézve ellenfelét,

2 néhol csak az állításait cáfolva.

3 Ugyancsak polemizál Bornemisza, amint azt már láttuk, — Szikszai Hellopoeus Bálinttal a predestináció kérdésében. A problémát teljesen a Szikszai által felvetett sorrendben tárgyalja, kiindulván annak felosztásából;

4 majd idéz tőle szószerint 17 sort

5 a választásról és érvel ellene; hasonlóan a megvetésről

6 és a megvakításról.

7 E vitánál a legszembeötlőbb, hogy hangja, minden határozottság mellett összehasonlíthatatlanul szenvedélymentesebb a Telegdi elleni vitatkozásoknál. 2 Pl. (A sakramentumokat) szépíteni akarván meg undokították, mint a keresztséghöz őkis nyálat, sót, olajt, gyertyát, korosmát foldoznak, kiket minemű álnok szókkal szépítsen Telegdi Miklós pispek, a mai evangéliumnak (12. vasárnap Szent Háromság után) magyarázati között ím e/ő hozom. Következik nyolc soros szószerinti, kurzíven szedett idézet Telegdi azon vasárnapi prédikációjából, majd annak tüzetes cáfolata. (Fol.P. CCCCCXXVI.) Másutt így: Egy magyar postiilába egyik pápás prédikátor ezt akarja bizonyítani, hogy még az apostolok választották volna az 40 napi bőjtököt, és bizonyítja az ő regulájokkal Can. 68. — De Szent Ágoston erről igazban szól, mondván: Quibus diebus non opporteat ieiunare et quibus oporteat ieiunare, precepto Dömini vei Apostolorum non invenio definitum. (ad Casulanum) stb. (Fol. P. CXLVIIb.) 3 A Krisztus hajócskája hánkódásáról szóló második prédikációjában (Fol. P. CVIIIb.) „egyik pápás" azon vasárnapi prédikációját kritizáija részletes polémiában, amely nem más, mint Telegdi I. kötete 275 sköv. lapján olvasható fejtegetés. — Hasonló Fol. P. CCCCLXX 1. 4 Szikszai: Az mi keresztyéni hitünknek és vallásunknak három fő artikulusáról. I. Az igaz Istenrűl. II. Az választásról. 111 és az Ür vacsorájáról való könyvecske. Debrecen 1574. D. (= 18.) lap: 1. praedestinatio vagy eltökélés, 2. electio vagy választás, 3. reprobatio vagy meg vetés, 4. induratio és execatio vagy meg keményítés és meg vakítás. 5 Szikszai E

2 (23) sköv: P. V. 134 sköv. 8 Szikszai Hij (34): P. V. 141. 7 Szikszai H b (36b): P. V. 142b. L. az egészet a Fol. P.-ban is kevés javításokkal DCXXXIXb—DCXLIIb.