Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I I . R É S Z . - VIII. IGEHIRDETŐ.

kány az mi első szüleink füleibe és annak helt adának, azúta immár csak mind hazugságnak hallgatására és hívságos mulat­ságra vágyódnak mindennek fülei: tisztátalan és fajtalan beszéd­nek hallgatására, hazug és álnok tanácsra, hamis és eretnek tanyításra, rágalmazók, gyalázok, fondorlók súgásira, trágár és peníszes csúfságra, bába beszédre, álnokul költött fabulákra Király fia kis Miklósról, poéták óriásiról, ApoIIonius­ról és egyéb hitságról, virág és szerelem ének hallgatásra, lant, síp, dob, trombita szóbeli hajahujára és temény ezer csacsogá­sokra. (P.IV.758.1.) * * * Nemcsak a megvakult gonoszságokból, hanem csak játék­banis és mulatságodban ezer álnok mesterségi izgatnak az ördög­nek: mi mulatságnak tartjuk az históriákat, kiket Markol ff sípságáról írtak, avagy amaz Trágár Balásról, ki az ba­rátokhoz ment királyi parancsolatjával, hogy segítsék meg, mert ezért kell hazudni az király előtt; és azt felelték: Fiam, mi nem tudunk hazudni. Mond az: Bár a' legyen egyik. Azután az apácák között némává tötte magát és meg hasasította őket és királné asszony előtt azból szerzett csúfságot. — Azonképpen az kik írnak némely csúfokról, kik ugyan mesterségvei tanítják az csél­csapást és sok-sok országoknak nagy híresekis, mint Német országon Eulenspigel, Orlando és többek. Mondok, azt gondolod, hogy ezek nem ördögi kísírtetek. Maga az éktelen tréfától mulatságval el szakasztja az idvességre való vigyázástúl aztis, a ki míeli, azokatis, kik azfélekbe gyönyör­ködnek és az pokolnak örök rívásával fizeti meg az éktelen ka­cagásokat. — De miért hogy ezek testi bolond édességvei elegy, — nem veszik az kába emberek eszekbe mérgét az ördögnek. (P.IV. 839.1.) * * * Még egyéb kóstolót is kapunk e vaskos trufákból: Vannak sok több társaiis (ez 1577. esztendei fű pispeknek), kiknek aszta­loknál Isten félő értelmes embernek szavának nincs helye. Hanem mint régen Mar kai ff volt és Trágár Bálás, 1 valamit mond­nak, méznél édesb. Mikor Szilva Albert spetialét kér és meg kérdik, mi volna az, amaz sípságába ezt feleli: Lószar, foghagy­1 V. ö. György Lajos: Eulenspiegel magyar nyomai. Erdélyi Múzeum 1931, 357. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom