Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I I . R É S Z . - VIII. IGEHIRDETŐ.

tok, nem hisztek. — Óh, ki nagy romlottság ez! — Jegy kívánság miért van: 1. gonosz kísértgetésből (Matth. 12), 2. kényességből (Luc. 23.), 3. erősítésre Isten ígéretibe (Judic. 6., Gen. 15.), 4. gyenge hitből. — Itt ez utóbbi. Krisztus gyengeségéhez szabja magát s hivatkozik eddigi csudáira, de az nem érti, mert nem tanult az előtt tűle. Azért újabb gyenge hitit mutatja, mikor kéri, jöjj alá velem, minek előtte meg haljon az én fiam. — Ha a szegény előbb hallgatta volna, tudná, hogy Krisztus a halálnakis Ura. (49 sor) 4. tanúság. Krisztusnak nagy engedelmességéről, aki csak az kicsin hitetis jó kedvvel fogadja. Ez ember nem Isten Fiának, csak prófétának tartja. Csak kicsi bizodalomnak szikrája vala benne, de ezt nem hagyja hiába a jó Krisztus, mert a próféta azt mondja, hogy a füstelgő szösztis meg nem oltaná, sőt inkább fel fuvalja, hogy lángozzon, azaz a gyenge hitet támogatja, hogy erős legyen. Azért jelengeti neki, hogy meg gyógyítja fiát. (15 sor) 5. tanúság. A Krisztus csuda tételeiről. Erről már máskor bőven volt szó. Az itteni gyógyítással Krisztus isteni hatalmát jelenti, hogy ez ember és miis higgyük őt Isten Fiának, ki azért bocsáttatott, hogy orvosunk, őrizőnk, oltalmazónk lenne. Mert noha mennybe ment, higgyük, hogy jelen van (Máté 28.). Hagyott képebeli személyeket akik ígéreteit, jó tetteit prédikálnák, sakramentumait szolgáltatnák, kikben mostis hathatósan cselekszik. Ez emberis hűn és el méne. Ez csoda változás hallásból és a Szent Léleknek cselekedetiből lett. Nem kért róla jelt, mint a régiek, hanem beszédére el hivé fiának gyógyulását. Nagy tanítása ez Krisztusnak, hogy meg ismerjük romlott voltunkat, az ő nagy hatalmát, a hitnek erős voltát, szűkölködésünket ő nála nélkül. (38 sor) 6. tanúság. Az hitnek kísírtetiről. Hazamenet kételyei támadhattak. Szolgái hozzák a jó hírt ő eszébe veszi, hogy mikor gyógyult. Hite megnő. De tusakodásakoris küldött Krisztus segítséget a szolgákban. Nekünkis hitünket kísértetek ellen sok vigyázassál, tanulással, kérdezgetéssel, gondolkodással, könyörgéssel, fel fegyverkedéssel kell oltalmaznunk. — Minden istenes embert, hova nagyobb bizodalmuk volt Istenbe, annyival inkább ostromlotta az ördög. Erős hitük győzelmet vett. (62 sor) 7. tanúság. A pogányoknak hivataljokról az idvösségre. Isten elsőkből utolsókat, utolsókból elsőket szerez. Az elvetett pogányokat Ábrahám fiaivá választá, az Ábrahám fiait kedig az örökségből ki veté. Pál apostol sok helyen álmélkodik ezen. Mostis így tesz: ki zászlós nemzet, paraszttá lesz, ki paraszt, és zászlós urakká lesznek; gyermekekből, sőt királyokis. így az udvari ember. De kicsoda fejtheti ki eléggé mind ezekben az Úrnak mélységes ítéletit? Azért ne fussunk előle, hanem siessünk eleibe. — „Lám, Isten ugyan ki terjesztette az keresztfán kezeit az ő szerelmes Fiának, hogy mind ő előtte és utána való világnak