Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I . R É S Z . - I. DIÁK.

Bornemisza Péter bizonyára el-eljárt ezekre az ágostonosok templomában tartott istentiszteletekre és a mindenfelé zajló vallási disputákra is. A bécsi egyetem. Maga az egyetem azonban nem lehetett ennyire színtvalló: Ferdinánd király és környezete tőlük telhetően elnyomták a reformációhoz való nyílt csatlakozást. Mint mindenütt, ahol az uralkodó fejedelmek az ó hiten maradtak, népük pedig az új eszmékhez pártolt, a bécsi egyetemen is nehéz harcok dúltak a szellemi hegemóniáért. Az egyik pártot a világi felsőbbség tekintélye és hatalma védte, a másikat pedig a koreszmék sodró ereje és a társadalom közvéleményének lelkes meggyőződése támogatta. Ferdinánd, aki nagyon fájlalta őseitől örökölt, nagymúltú egyetemének sorvadását, sokféleképen próbált segíteni rajta. /. Ferdinánd aláírása. 1537-ben elrendelte, hogy Wittenbergben avatott doktor nem prelegálhat Bécsben, 1546-i rendelete értelmében pedig senki sem vállalhatott tanszéket, aki a theológiai fakultás, a püspök és az egyetemi kanceliár előtt hitében meg nem vizsgáltatott és a római egyháznak hűségesküt nem tett. 1548-ban fejedelmi parancs minden osztráknak száműzetés terhe mellett megtiltotta a német egyetemek látogatását a freiburgi és ingolstadti főiskolák kivételével. Idővel azonban kénytelen volt engedményeket tenni. 1554ben az új professzoroknak már elegendő volt nyilatkozatot adniok arról, hogy az orthodox hitet vallják, és a katolikus egy-