Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)
1. A reformációból kisarjadt evangélikus egyház teológiai munkájának mindenkor egyik legfontosabb feladata az igazi Luther megismerése. 1) Ez a feladat nem csupán történeti, vagyis a Luther életére és munkájára vonatkozó adatoknak lehetőleg hiánytalanul teljes feltárása, mert ez a munka — azt mondhatjuk — ma már eljutott addig a pontig, amelyen túl lényegesen újat nem, vagy csak alig hozhat felszínre. A puszta történeti célkitűzést e téren tehát ki kell egészítenie a rendszeres teológiai elemző munkának, amely Luther szellemi világának, hitének, gondolkodásának, vagyis közelebbről teológiájának alapos vizsgálatával igyekszik a reformációnak a lényegét megragadni s ezzel egyúttal annak a keresztyénség bibliai kinyilatkoztatási tartalmához való viszonyát megállapítani. Ilyenformán tehát Jelen tanulmány szövegrésze a m. kir. Erzsébet-tudományegyetem evangélikus hittudományi kara előtt Sopronban, 1936 február hó 5-én elhangzott magántanári próbaelőadás. Amidőn az előadást a nagy nyilvánosság elé bocsátom, szükségesnek tartom, hogy a benne érvényesített általános szempontok mellett a legfontosabb irodalmi tájékoztatással is szolgáljak s ezzel némi segítséget nyújtsak azoknak, akik Magyarországon a mai Luther-kutatás iránt érdeklődnek. Mivel azonban az irodalmi utalásokban sem törekedhetem teljességre, azért mindenekelőtt azokat a munkákat említem meg, amelyek részletes Luther-bibliográfiát tartalmaznak. Alapvető tájékoztatást ad a forrásokról és fontosabb irodalomról Wolf Gustav: Quellenkunde der deutschen Reformationsgeschichte, 2. Bd. I. Teil (1916) 167—276. lapjain. Schnabel Franz: Deutschlands geschichtliche Quellen und Darstellungen in der Neuzeit I. (1931) 4—38. lpk. — Az újabb Luther-irodalmat lehető teljességgel közli 1926 óta a németországi Luther-Gesellschaft évkönyve, a Luther-Jahrbuch (München, Kaiser Chr. kiadónál). Részletes bibliográíiája teszi ebből a szempontból is hasznossá a Krüger-féle Handbuch der Kirchengeschichte für Studierende III. kötetét (Reformation und Gegenreformation. 2. kiad 1931). — Igen jó és részletes kritikai áttekintést ad a világháború idejéig terjedő Luther-kutatásról Boehmer Heinrich könyve: Luther im Lichte der neueren Forschung (5. kiad. 1918). Újabbak Wolf Ernst: Über neuere Lutherliteratur und den Gang der Lutherforschung (Christentum und Wissenschaft 1933, 6. sz., 1934, 1., 6., 7. és 12. sz.), valamint Hermelink Heinrich: Die neuere Lutherforschung (Theologische Rundschau 1935, 2. és 3. száma; a Luther teológiájára vonatkozó rész még nem jelent meg). — Egyes monográfiák is rendszerint bőséges bibliográfiát nyújtanak a maguk szűkebb tárgyköréhez.
