Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)
körbe tartozik többek között az egyház ú. n. lálható formájának, jogi szervezetének és életének kérdése, amit mégsem lehet egyszerűen kiszolgáltatni a szociális élet teljesen világi szempontjainak. 66a ) Ezért elkerülhetetlenül szükséges, hogy aki Luthernak a szociális életre vonatkozó tanításait a félreértéstől meg akarja óvni, az meglássa és megmutassa ezeknek a gondolatoknak Luther teológiájának alapelveivel való elszakíthatatlan összefüggését. Az idevonatkozó kérdéseknek, amikbe az általános világnézet is beletartozik, ilyen mélyrenyúló tisztázását, Luther szociális alaptanításainak s ezek hatásának érvényesülését a lutheri keresztyénségben világosan kimutatva, legutóbb Eiert Werner végezte el már említett morfológiájában, olyan teológiai és történeti alapossággal, hogy munkája ezen a területen előreláthatóan hosszú ideig nélkülözhetetlen útmutatója lesz teológusoknak, történészeknek, szociológusoknak egyaránt. 6 7) 6. A Luther-kutatás aprólékos részletkérdéseineke nagyon is vázlatos áttekintése után elkerülhetetlenül vetődik fel a kérdés, melyik most már az a munka, amely mindezeket a szerteágazó részlettanulmányokat s azok tényleges eredményeit összefoglalva, korszerűen és tudományos alapossággal ismerteti Luther Márton életét, munkáját és vallásos-teológiai gondolkodását? Sajnos, ez a munka még hiányzik. Tudományos szempontból egyedül használható teljes Luther-életrajz még ma is a K ö s 11 i n-féle, amelynek Ka wer au által átdolgozott utolsó kiadása is már 33 évvel ezelőtt jelent ínég. 6 8) Pedig ez azóta már igen sok Theorie vom gesellschaftlichen Leben (Zeitschr. f. svst. Theol. VII. 1930. 57—121. 1.). Wendland H. D.: Der soziale Gehalt der reformatorischen Verkündigung (1933). Lau Franz: «Aeusserliche Ordnung» und «Weltlich Ding»' in Luthers Theologie (1933). Zarnke L.: Luthers Stellung zu Ehescheidung und Mehrehe (Zeitschr. f. svst. Theol. XII. 1935 98—117. b). Merz G.: Glaube und Politik im Handeln Luthers (1933). Beyer H. VW: Luther und das Recht (1935); bizonyos címek szerint összeállított szemelvény-gyűjtemény. s 6 3) Hopf Fr. W.: Lutherische Kirchenordnung (Bekennende Kirche Heft 29. 1935); Sasse H.\- Kirchenregiment und weltliche Obrigkeit nach lutherischer Lehre '(Bek. Kirche 30, 1935). C 7) L. a 37. sz. jegyz. Elerthez viszonyítva összefoglaló nagy vonásokkal s részben,vele ellentétes felfogással rajzolja a lutheri keresztyénség szociális és kulturális jelentőségét Köhler Walther: Luther und Luthertum in ihrer weltgeschichtlichen Auswirkung (Sehr. d. Ver. f. Beforinationsgesch. 155. sz. 1933.). — V. ö. még Kattenbuseh F.: Das Luthertum als Konfession (Zeitschr. f. Theol. u. Kirche, 1934. 3. sz. 193-222. 1.). 6 8) Kösilin Julius —Kawerau Guslav: Martin Luther. Sein Leben und seine Schriften, 2 kötet (5. kiad. 1903).
