Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

IV. A TÖRÖK-KÉRDÉS.

mivel minden cselekedetünk bűnös, Isten ellen való, ha csak nem származik hitből, — a török elleni hadakozás is bűn, ha nem a hitből, az Istennel való kiengeszteltség üd­vösségéből ered. Ha majd kibékültünk az Istennel, akkor el lehet indulni a török ellen. Luther fejtegetésében tehát csakis vallási meggyőző­dést szabad keresni. Ez azért is bizonyos, mert Luther már ekkor azonosítgatja a törököt az Antikrisztussal. 31 ) Minden arra vall, hogy nem mint politikus, hanem mint teológus nyilatkozott a török-kérdésben. De még mindig vizsgálhatnók, hogy vájjon Luther eddig tárgyalt kijelentései nem akadályozták-e a németek részvételét a keresztyénség török-háborúiban. Nem kísérhetjük végig figyelemmel az európai orszá­gok török-háborúit, de tanulmányunk szempontjából elég rámutatni arra, milyen magatartást tanúsítottak százado­kon át Luther fellépésétől teljesen függetlenül. Gondoljunk arra, hogy már az utolsó kereszteshadjáratok sem tudták elérni a lelkesedésnek azt a fokát, amely az elsőket jelle­mezte. A XV. század második felében sem tudnak össze­fogni a népek a mohamedán előretöréssel szemben. Hogy pedig a XVI. század első negyedében nem a vallási mozga­lom akadályozta a hatalmak összefogását, ékesen bizo­nyítja egy kereszteshadjárat tervezése és meghiúsulása — politikai okokból. Érdemes megfigyelni Balacco Balacchi próbálkozásait is, hogy levelezéséből világosan lássuk, mennyire lehetetlen volt az újkor gondolkodásával össze­egyeztetni a keresztyén országok együttérzésének felkelté­sét. 32 ) A német birodalmi gyűléseken is hasztalan kérnek a pápai követek segítséget a török ellen; sőt a rendek éppen azért húzódoznak a segítségadástól, mert az ügy nagyrészt a római kúria pártolásával kerül eléjük. Az 1518. évi birodalmi gyűlés története világosan bi­zonyítja, hogy a római udvar kérése tisztán a németek el­lenszenvéből és bizalmatlanságából hiúsult meg. 33 ) Ekkor még alig tételezhető fel, hogy Luther tanításán múlt volna a pápa kérésének elutasítása. E gyűlés jellemzéséhez nél­külözhetetlen az a névtelen irat, amely a gyűlés előtt vagy alatt jelent meg. Tagadják meg a német fejedelmek a kért tizedet! A török- háború csak ürügy a tudatlan nép kizsák­mányolására. Az Itáliába került pénzt nem a török-hábo­3l ) W 5, .539, 14. Uott 341, 5. (Operationes in Psalmos. 1519— 1521.) — Vö. Wendorf i. m. 188. 3S ) Miskolczg István, Keresztes-hadjárat terve a mohácsi vész előtt. Mohácsi Emlékkönyv (1926) 41. Artner Edgár, Magyarország és az apostoli szentszék viszonya a mohácsi vészt megelőző években. Uott 63. 33 ) Ranke i. m. I. 216kk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom