Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

III .A KIRÁLYI UDVAR ÉS ORSZÁGGYŰLÉS.

keresnünk e bányamunkáslázongás okát? Az első kérdésre feleletül az a tény szolgál, hogy ekkoriban nem volt szokatlan az ilyen szociális forradalom. A másikra vonatkozólag pedig tekintetbe kell vennünk, hogyha igazán Luther hatása lett volna az ilyen elégedetlenség és forrongás, akkor ez nem szorítkozott volna éppen csak az említett bányavárosokra. Luther szellemétől még a délnémetországi parasztfelkelés is idegen volt, noha az egyenesen Luther szavaira hivatkozva indult meg.

23

) Sokkal bizonyosabb, hogy ennek a hazai jelenségnek az indítóokát a gazdasági viszonyokban kell keresnünk.

29

) Sem Burgio, sem Werbőczy ítéletéből nem állapítható meg, hogy itt valóban Luther hatása jelentkezett. Werbőczy István, hazánk e nagy férfia tehát érdekes típusa azoknak, akik Luther művéről egészen téves felfogást szereztek, attól elzárkóztak és a maguk álláspontjáról is rosszul választott fegyverekkel küzdöttek ellene.

30

) 2. Luther és Mária királyné. Werbőczy buzgólkodása a római hit érdekében királyánál sem érte el a remélt eredményt. II. Lajos 1521-ben még csak 15 éves ifjú volt. Bár koraérett, mégis alkalmatlan arra, hogy magatartásával az egész udvar állásfoglalásának irányt adjon. 1521-ben Máriának Budára jövetelével az udvari élet is megváltozott. Az új királynéval sok idegen jött be; s a németek új szellemet hoztak magukkal. Mária szintén igen fiatal volt, de nevelésénél és természeténél fogva az önállóságra nagy volt benne a hajlandóság. Mária jelenléte az udvarban a lutheri mozgalom szempontjából igen jelentékeny volt. E jelentőségében mindenesetre osztozott vele Brandenburgi György őrgróf is. Részéről már 1523-ból határozott bizonysággal rendelkezünk, 28

) Köstlin I, 695kk. W 18, 279k. — Vö. P. H. Schmidt, Martin Luther und der Klassenkampf. St. Gallen 1923. H. Wendorf, Marlin Luther. Leipzig 1930. 181kk. H. Obendiek, Der Teufel bei Martin Luther. Berlin 1931. 230kk. 29

) Thienemann kielégítően vezeti le gazdasági okokból, Minerva 1924. 30. 30

) W. vakbuzgóságára 1. még Szerémi György emlékiratát, Magyar Tört. Emlékek 2. osztály 1. kt. 76. III. 2. Az egészre: Fraknói Vilmos, II. Lajos és udvara. Bp 1878. — Uaz, Magyarország a mohácsi vész előtt. Bp 1884. — Uaz, A Hunyadiak és a Jagellók kora. Bp 1896. (Szilágyi, A magy. nemz. tört. IV.) 413—491. — Hanuy Ferenc, A lutheránizmus Magyarországon a mohácsi vész előtt. Kath. Sz. 1906. — Thienemann Tivadar, Mohács és Erasmus. Minerva 1924. Brandenburgi György őrgrófra: L. Neustadt, Markgraf G. v. Br. als Erzieher am ungarischen Hofe. Breslau 1883. — Fraknói V., Br. Gy.,