Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

III .A KIRÁLYI UDVAR ÉS ORSZÁGGYŰLÉS.

cselekedete tehát nem tárgya, hanem szándéka szerint érté­kelendő. Fel akarta hívni királya figyelmét a lutheri eret­nekség veszedelmére, útjával kapcsolatban pedig tanújelét akarta adni, hogy a magyarok mennyire hívek a római keresztyénséghez. Hadd lássa Károly császár is, hogy a magyarság megérdemli a hathatós segítséget a török ellen. 21 ) Egyelőre azonban csak jelezhette buzgó cselekedetét, mert a művet kinyomtatva még nem vihette magával Wormsba. 22 ) Úgy latszik, annál jobban gondoskodott arról, hogy áldozat­készségéről tudomást vegyenek. Aleander nuncius máskép nem jelenthette volna ezt a baráti segítséget. Amellett, hogy azon az ebéden hatni próbált Lutherre, ez a könyvkiadás is alapul szolgált ahhoz, hogy a nuncius azt írja róla és Balbiról: jó szolgálatot tettek a lázadó ellen. 23 ) Valószínű, hogy ennél nagyobb eredményt nem is ért el a szerencsét­lenül választott könyv drága kinyomatása. Werbőczy 1526-ban is világos bizonyságát adta ellen­szenvének mindennel szemben, aminek valami köze volt Luther nevéhez. A királyné nászajándékához tartozó bánya­városokban már 1525-ben zavargások történtek; 1526 ele­jén a munkások lázadása olyan nagy méretű lett, hogy ő maga mint nádor utazott oda rendet teremteni. 24 ) Noha ítéletlevele 2B ) szerint a vizsgálat kiderítette a bányászok több panaszának s követelésének jogosultságát, mégis igye­kezett ezt a zavargást belső összefüggésbe állítani a lutherá­nus eretnekséggel. Burgio pápai nuncius már előbb kifejezte hasonló nézetét, de ő, amikor kiemelte a Morvaországhoz és Sziléziához való közelséget, valamennyire éreztette, hogy itt esetleg a cseh-morva vallási mozgalmak hatására kell gondolni. 26 ) Werbőczy ellenben többször hangoztatja a lutheri eretnekség rombolását, és ennek kiirtását a lázongás lecsendesítésével egyszerre teljesítendő feladatnak tekinti. 27 ) Nem lehetetlen, hogy Werbőczy szemléletéhez hozzá­járult az előző évi németországi parasztlázadás tudomása is. Különben is felvetődik két kérdés. Nem volt-e valami kap­csolat a két esemény között? Lehet-e Luther hatásában 21 ) Vö. Fraknói, W. I. életrajza 167. 22 ) Uott 167. *) j. 23 ) ETE 1, 33: et fecero buona opera contra quel ribaldo. 24 ) Fraknói, W. I. életrajza 226. — J. Kachelmann, Geschichte der ungrischen Bergstädte und ihrer Umgebung. 3. Theil. Schemnitz 1867. 151k. 20 ) ETE 1, 251kik. 28 ) ETE 1, 240k. 27 ) Valószínűleg e lázongással volt kapcsolatban a lübetbányai lelkész és tanító megégetése 1527-ben. — Jahrbuch d. Gesellschaft für d. Gesch. d. Protestantismus in Oesterreich. VII. 1886. 43kk. ETE 2, 424. Zoványi, Ref. tört. 101. Szekfä, Magy. tört. IV. 251.

Next

/
Oldalképek
Tartalom