Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

II. A HATÁS KEZDETE.

meg a lutheri métely, — még azt is sejteti, hogy az ország­ban már voltak olyan jelenségek, amelyek e buzdítást Werbőczy előtt szükségessé tették. 8 ) Luther könyveit a kereskedők összeköttetésein kívül hazánkba juttatta továbbá a hazai és külföldi papok-szer­zetesek hivatalos érintkezése vagy barátsága. Korb János königsteini perjel 1521 augusztusában levelet küld a Selmecbányái plébánosnak, Soravus Ger­gelynek, s azt írja, hogy néhány lutheri könyvet adott a levél vivőjének, János mesternek; reméli, hogy része volt bennük. 9 ) A levélben nincs nyilatkozat sem Luther mellett, sem Luther ellen. 10 ) De a könyvek küldésének ténye jelzi a szászországi pap gondolatát: olyan könyvek azok, hogy bizonyára érdekelni fogják paptársát. A könyvek küldője feltételezte, hogy magyarországi társának kíváncsisága le­győzi a tiltott könyvek olvasásától való félelmet. Luther könyveinek ajánlgatása, továbbadása alkalmasint ilyen módon történt a következő években is. Érdekes levélvál­tásról tudunk 1534-ből. Simontornyai Gergely lelkesen ajánlja Coelius Gergely pálos-szerzetesnek „Luther atya" Postilláját. 11 ) Ebben az esetben az ajánló határozott eluta­sításban részesült. Coelius egyenesen hivatkozik arra, hogy engedély nélkül nem is olvashatná el a szóban levő köny­vet. 12 ) Levelei 13 ) azonban azt mutatják, hogy akkor már sokan kötelességüknek tartották a Luther ügyében való nyilt és határozott állásfoglalást. Eleinte, az 1520-as évek viszonyait ismerve, valószínűbb, hogy Luther iratainak ajánlását, a figyelemnek irántuk való felkeltését inkább viszonozták érdeklődéssel, mint elutasítással. De nemcsak egyes papok fordultak figyelemmel a lutheri könyvek felé, hanem a németajkú városi polgár­ság is. Valószínűleg nem is voltak mindenütt tisztában azzal, hogy tilosba tévedtek, amikor ezeket a könyveket vásárolják; legalább is az egyik soproni polgár az 1524­8 ) Fraknói Vilmos. Werbőczi István életrajza. Bp 1899. 160kk. — ETE 1, 25. —• Martin Aurél, II. Lajos magyar követsége a wormsi birodalmi gyűlésen. Bp 1926. 9 ) ETE 1, 41k. vö. 592. Dedi üli nonnulla opuscula Lutheriana, que hic habebam, spero, I. d. v. communicaverat. 10 ) Hanuy i. c. 254. n ) ETE 2, 312: Ut Postillam patris Lutheri dominatio vestra hafoeat, admoneo; nam sol hic ea Postilla librum elegantiorem non vidít. 12 ) ETE 2, 312. Libenter legerem Postillas... msi xépaq i. e. monstrum essent. — Ab auctore illo, quem commendas, publicis ecclesiae ac Sedis Apostolicae interdictionibus prohibeor, alioquin forsitan, tua dumtaxat comimendatione, dummodO legendi facultas occurreret, legerem. 13 ) ETE 2, 312. 315.

Next

/
Oldalképek
Tartalom