Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
FÜGGELÉK.
dögnek kisyrtete, ky műnket istennek ighiytül, hazuksagwal auagy eolysekuel, emberi zerzisekre, ky műnket hüttül, reminsegtül, zeretettül: hüteotlensigre, ketsigre isteni káromlásra, akar vynni. Azirt kirünk tighed ides atyánk ne hagy műnket az mew testünktül, ez velaghi emberektül es eordögnek cijalarcijaghitul meg gyözettetni. De agy seghicijghet hogy tes .. . nden g . . . ta .. . ztat. . .k, ugy hogy ez veiag . .. knek mondhassuk, nem kell nek .. . tha 24 ) .. . sem vrasagtok, mert an . .. k és királyok vagyunk mü . .. sem .. . mert tuggyuk, hogy valaki kegyesen akar ylni háborúságot kell annak zenwedni. Agy hogy az eordöghötis meg gyeozhessuk — Fiij — (F6) eozhessük, mikor az eordög eledelrül kisyrt, mondwan nem cijak kinyruel yl ember, de istennek minden ighyiuel. Agy hogy mikor cijodaknak tetelisirül kisyrt műnket mondhassuk nem kell istent kisirteni, mikor nincijen semi zewksig. Agy hogy mikor mond pappá lennünk vrasaghirt, mondhassuk wezzel eordeog, ezirt lenniki nyrett pappá, hogy az en meg váltómat papi miseknél meg fezytenim mint az sydok? Ezirt lenniki pappá hogy zenieknek zolgalattyaual, istenemet karomlanam? Mert parancijolwan vagyon hogy cijak az egy istent imagyuk, es az egy istent zolgältyuk. — De zabadicy meg mwket minden gonoztul. — Ez keozönsighes kirys melyben kirünk, hogy műnket minden büntül, lelki es testi vezedelmektül, ez mostani ylet nyomorusaghitul és kinnyatul megzabadycijon és holtunk vtan műnket megaiandikozzon eoreok iletuel christusirt. — AMEN. — Ez ighit imacijagunk vtan mindenha meg mongyuk (F7) mongyuk, mert ennek ez az értelme, Amen, azaz hizem hogy bizonnyal ezek nekem meg adattassanak, kiket istentul kirek. Ekidik az mew wrunktul nekünk adattatott imacijag, műnket tanytott, micijoda lelki és thesti dolgokok kiryünk az istentul. Azirt mikor ez imacijagot mongyuk. vezedelmeknek és yo titeminyeknek nagy volta, műnket fel gheriezzen, buzgóságos kirisre, és mindenha azokirt könyöreogiünk az istennek, gyakraban meilyek műnket nagyoban gyeotörnek: mint ha az ew ighyinek nem hihetünk tellyes zewünkbül kialcijunk vram isten iüyön az the orzagod en hozzam, azaz agy hogy hihessek az the ighidnek, nem emberi tudományoknak, és agy hogy az the ighidnek halgatasabul tanulhassam meg eüduössighemet, nem emberi tudomanyokbul, awagy ha az mew bűneink vádolnak mewnket essünk térdre, és kiryük bűneinknek bocyanatat mondwan. Vram isten irgalmaz nekem nem az en érdemimnek miltosagairt, ha nem ") rha?
