Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
Elterjedéséről és hatásáról nincsenek adataink. 261 ) Annyi azonban bizonyos, hogy Luther szellemének e legjellemzőbb gyümölcsét most már a magyarság is olvashatta anyanyelvén. Előtte feküdt nyomtatásban a gyönyörű részlet az Apostoli Hitvallás második ágazatáról: „Hiszem én, hogy a Jézus Krisztus bizony Isten és bizony ember: Istensége szerént született az Atyaistentől örektől fogva, embersége szerént kedig a szűz Máriától idő betelvén. Hiszem én, hogy ez e Jézus Krisztus legyen az én uram, ki engemet elveszett és elkárhozott embert megváltott és megszabadított minden bűntől, haláltól, kárhozattól, nem arannyal, sem ezüsttel, hanem az ő drágalátos szent vérével, kénszenvedésével és halálával. Hiszem kedig, hogy azért szabadított meg engemet, hogy én immár ő tulajdona lennék, az ő országában és birtoka alatt élnék, és őneki szolgálnék örekké való igazságban, ártatlanságban és szentségben. Miképpen ő feltámadott a halálból, él és uralkodik mindörekké. Eszt én nyilván hiszem." Heltai tehát első teendőjének tartotta Luther e művének közrebocsátását. Ha nem is nyomatta rá Luther nevét, ő maga nyilván tudta, hogy mit nyújt a magyar olvasóknak. Az ötvenes években kiadott többi munkájával is arról tett tanúságot, hogy Luther szellemében folytatta a reformációt. 1551-ben és 1553-ban németül és magyarul egy Vigasztaló Könyvecskét adott ki. Ez egy Luther környezetéhez tartozó írónak, Spangenberg Jánosnak műve, de Heltai a maga neve alatt adta ki. 282 ) A Catechismus Minor párja az 1553-ban megjelent nagyobb káté. 263 ) E könyv tartalmi rendje megfelel Luther Kis Kátéjának, csak a csoportosítás más. A katekizmust avagy az egész keresztyén tudományt két részre osztja: törvényre és evangéliumra. A törvény részében tárgyalja a tízparancsolatot, az evangéliuméban szól: 1. a keresztyén hit ágairól, 2. az imádságról, 3. a szentségekről. A könyv gerince Luther Kis Kátéjának megfelelő részeiből áll, s ezekkel a tanítást illetően teljesen egyeznek a többi kérdések, feleletek is. Feltűnő azonban, hogy a sok bővítéssel, toldozással a káté elveszítette azt a könnyedséget, amely Luther Kis Kátéjának sajátja. Meglátszik rajta, hogy összeállítója, — mindegy, hogy Heltai volt ez, vagy talán más, — elkerülhetetlennek 281 ) Jelentőségének bizonyságául azt emlegetik, hogy H. J 551ben németül is kiadta Summa Christlicher Lehre címmel (RMK II. 50.), azonban tudVa azt, hogy Luther a szerzője, ez a kétszeres kiadás nem tanúsítja H. hatását. 282 ) Thienemann i. c. 1922. 73. Allgemeine Deutsche Biographie 35, 43. RMK II. 51. I. 32. 283 ) RMK I. 31. Catechismus, mellybe a mennyei tudomannac Sommáia stb.
