Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

V. A TANÍTVÁNYOK.

torhoz hasonlóan papiember, esetleg szerzetes volt. Már a reformáció irányába térését jelenti a wittenbergi egyetemre való menetele. Közvetlenül előbb a krakkói egyetemet is fel­kereste. 190 ) Wittenbergben 1531 tavaszán iratkozott be. 191 ) Hogy meddig maradt itt, nem tudjuk; hazajövet „a Drágfy­birtokokon, tehát Szatmárban és a Szilágyságban; a Nadányi­és Majsay-birtokokon, tehát a Kőrös és a Maros közén" működött, s talán Ugocsában és Mármarosban is. Az ada­tok többsége szerint azonban a Kőrös és Maros köze, köze­lebbről Békés vármegye volt működésének színtere. 192 ) Jelentőssé könyve tette. Ezt is csak rész szerint is­merjük. Címlapja az összes ismert példányokban, a máso­dik kiadásból valókban is, hiányzik, s hogy szerzője való­ban ő, csak kései tudósításból bizonyos. A fennmaradt pél­dányok együtt sem őrizték meg a mű egész szövegét De így is örülnünk kell, hogy a mű törzse korunkra maradt. A magyar reformáció irodalmának s egyúttal az egész ma­gyar irodalomnak első fennmaradt önálló tartalmú, nyom­tatott terméke ez. Első kiadása 1535-ben, a második 1546-ban jelent meg. A Bl lapon álló tárgymegjelölés után De Christo et eius Ecclesia, item de Antichristo eiusque Ecclesia címen ismeretes. 193 ) Részletes és kimerítő méltatását néhány évvel ezelőtt végezte el Révész Imre. Megállapította reformátori eszme­világát, teológiai álláspontját, és kimutatta az Antikrisztus képzetére vonatkozó forrást. Éppen ezért, bármennyire megérdemelné a részletekre kiterjedő áttekintést és elem­zést, le lehet mondanunk tartalmának ismertetéséről és jel­lemzéséről. Ozorai a mű első felében, mely Krisztusról és egy­házáról szól, egyenes polémia nélkül a római keresztyén­seggel szemben a lutheri reformáció hirdetője. „Micsoda a Krisztus?" „Az a Krisztus, aki megváltónk és akiben mi­nekünk minden reménységünket kell vetnünk." 194 ) „A Krisztus egyháza az őbenne hívőknek gyülekezete." 195 ) A könyv nagyobbik felét „az Antikrisztus és gyülekezete" rész foglalja le. Az Antikrisztus a Krisztus ellensége; s mindaz Antikrisztus, aki megtagadja ós visszaforgatja a Krisztus beszédét, aki ellenemond Krisztus megváltói művé­nek. „Ezek az Antikrisztusok, .. . akik azt hirdetik, hogy Isten a mi bűnünket megbocsátja a parancsolatnak megtar­190) ETE 4, 582. 586. Révész i. c. 168. 8. j. 191 ) AV 141b, 14. Emericus osorinus ex hungaria. Révész i. c. 168. m ) Révész i. c. 170. 193 j RMK I. 5. és 18. Alább mindig az első kiadásra utalok. m ) C4. m ) C5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom