Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
V. A tanítványok. 1. Sylvester János. Luther hatása első jelenségeinek vizsgálatánál már utaltunk arra, hogy 1522-től fogva magyarországi ifjak is felkeresték a wittenbergi egyetemet. A legelsőkről nincsenek további adataink. Azt sem tudjuk róluk, hogy hallgatták-e Luther előadásait. Csak következtethetjük a korviszonyokból, hogy bizonyára a legtöbben teológusok voltak, s így Luther is professzoruk volt. A wittenbergi egyetemre beiratkozott magyarországiak sjrában Sylvester János az első, akinek ismerjük életét és működését. Róla sem tudjuk, hogy állott-e személyi kapcsolatban Lutherrel. De munkássága révén méltán foglal helyet Luther jeles magyar tanítványainak társaságában. Már a krakkói egyetemen való tanulása idején 1 ) jelét adta kiváló műveltségének: Hegendorff Kristóf és Heyden Sebaldus nyelvtanai 1527-ben Krakkóban megjelent kiadásának magyar szövegét ő készítette. E könyvek magyar szövegei az első magyar nyelvű nyomtatványok. 2 ) A wittenbergi egyetemre 1529 július 31-én iratkozott be. Neve az anyakönyvbe így van beírva: Johannes Siluestris Dio: agragen. 3 ) Hosszas, keserves bujdosás után Nádasdy Tamás V. 1. Révész Imre, Erdősi J. magyar protestáns reformátor. Debrecen 1859. — RMKT II. 432kk, Szilády Áron jegyzetei. — Zováwji, Theol. Ism. Tára III. 237. — Szinnyei, Magyar írók XIII. 148. — Payr Sándor, Erdősi Szilvester J. sárvári tanító és magyar bibliafordító. Bp 1904. — Erdős József, Az újszövetségi kánon fordításairól. Egyetemes Philologiai Közlöny 1906. kül. 279. — Hegedűs István, S. J. latin versei. írod. tört. Közi. 1910. — Hajnóci Iván, S. J. életéhez. Irodalomtörténet 1913. 45. — Szelényi Ödön, A magyar ev. iskolák története a reformációtól napjainkig. Pozsony 1917. 11, 206. — Bruckner Győző, Volt-e S. J. lőcsei prédikátor? írod. tört. Közi. 1919—21. 174. —• Payr Sándor, Dunántúli ev. egyh. ker. tört. passim. — Harsányi István, A magyar biblia. Bp 1927. 23k;k. — Pintér M. Ir. tört. II. 67. ') ETE 1, 536. 542. s ) Melich János, Régi magyar nyomtatványok 1527-ből. Magvar Könyvszemle 1912. 97kk. 3 ) AV 136a, 14. III. 552 a helynevet Agramnak (Zágráb) magyarázza. De Agragen. inkább lehet Agrien. Vagyis S. egri egyházmegyeiként iratkozott be. Vö. Zovángi, Theol. Ism. Tára. III. 237. ETE 1, 542. Payr, E. S- J. i. m. 11.
